Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
ADATTÁR — DOCUMENTS - Vertes László: Schmidt Lajos sebész professzor életművéről. Emlékezés halálának 50 évfordulóján
262 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) Schmidt Lajos professzor tanszékfoglaló előadása 1949. szeptember 29.-én hangzott el a tartalmában és stílusában is ragyogó szöveg. Sajnos csak néhány részletét emelhetjük ki. Megbecsüléssel emlékszik nagy pécsi elődeire, Bakay Lajosra és Neuber Ernőre. Ezután egykori budapesti és debreceni tanárait méltatja: Buclay Kálmánt, Verebély Tibort, Hüttl Tivadart. (Bizony, csodálatos tanítómesterek!) Megfogalmazza a sebészet feladatát, célját, a betegen segítés örök hivatását. Külön felhívja a figyelmet a fiatalok képzésének sokrétűségére. A vezető felelősségét húzza alá. Záró gondolata: „Mindent megtenni, minden erőt latba vetni legfőbb kötelessége tanárnak és tanítványnak egyformán." A tudományos aktivitásról Schmidt Lajos az a valóban jó sebész volt, aki elméleti felkészültsége alapján kitűnően, megfontoltan operált és érdemi tapasztalatait foglalta össze tudományos munkáiban. Sokoldalú működésének vázolását kíséreljük meg. A Magyar Sebész Társaságban előadásai: a XX. Nagygyűlésen, 1934-ben a kéz sérüléseiről és heveny fertőzéseiről (10), a XXII. Nagygyűlésen, 1936-ban a bénulásról (1), a 31. Nagygyűlésen 1952-ben a gyomorrákról (10). Budapesten, 1948-ban jelent meg az Archívum Chirurgicum 1. kötetének 1. száma - a főmunkatársak sorában Schmidt Lajos. Megemlítjük, hogy a felelős szerkesztő, egyik legnevesebb sebészünk, Sebestény Gyula professzor Pécsről került Budapestre. Az önéletrajz (13) végén 51 (!) közlemény és 38 (!) előadás bibliográfiája áll. Imponálóan hatalmas munkásság! A témákból: fekélyátfúródás, epesipoly, gümős bélszükiilet, agyciszta, szemhéjdaganat, vérátömlesztés, vékonybéldaganat, bélelzáródás, lágyéksérvek, tífusz miatti bélátlyukadás, emlővérzések, epekő, agytályog, szívsérülés, tüdőciszta, csontdaganatok, ujjsérülések, gyomorrák, végbélrák, térdszalag szakadások. Érzékelhető a hatalmas paletta - az emberi szervezet különböző helyein különféle megbetegedésében az ellátó professzor „otthonos" volt. Az egyik onkológusunkról írt megemlékezés (6) említi: az 1952-ben kiadott „Onkológia I. Altalános rész" könyv egyik szerzője Schmidt Lajos, szívesen csatolunk másik nevet is: Romhányi György. Emlékezések Jáki Gyula sebész professzor írt necrologot, az elhalálozás évében jelent meg (8). Vázolta az életrajzot, kiemelte az oktató és gyógyító tevékenységet. Kubányi Endre sebész tanár méltatása (11) közvetlen hangon méltatja a mindig elismerésre, megbecsülésre, szeretetre méltó orvost. Schmidt Lajos születésének centenáriumán Karlinger Tihamér (9) méltatása hangzott el. Érdemes idéznünk néhány részletét: „ Schmidt professzor szakmai tevékenyégét két tényező jellemezte: kitűnő elméleti felkészültség párosult nála az alapossággal. Ennek volt köszönhető, hogy bámulatosan jó diagnoszta volt.'"... „Klinikai vezetési módszerét két tulajdonság jellemezte: a pontosság és a szigor. Minden nap vizitelt a betegosztályokon, az un. Délutáni
