Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Nász István: A Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézete alapításának hatvan éves jubileuma (1948-2008). Visszaemlékezés az intézetben töltött évekre

204 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) 2001-ben jelent meg az Ádám Éva professzor által szerkesztett Gyógyszerészi mikrobiológia c. tankönyv, amely 2006-ban Mikrobiológia címmel elvileg a gyógyszerész- és fogorvostanhallgatók számára készült, de jelenleg Intézetünkben mindhárom kar hallgatói számára ez a könyv szolgál hivatalos tankönyvként. Az Intézet munkatársai az elmúlt évtizedekben összesen 16 tankönyvet írtak és szerkesztettek, amelyek 24 kiadásban jelentek meg. A munkatársak számos más tudományos összefoglaló könyv és könyvrészlet összeállításában is részt vettek. Ezek mellett az oktatást segítő szemléltető eszközöket, színes, nagyméretű ábrákat, és vírusmodelleket is készítettünk. A tananyag és oktatási feladataink fokozatos gyarapodását eredményezte az elmúlt évtizedekben a hallgatók létszámának növekedése, a gyógyszerész-, és a fogorvostanhallgatók különválasztott oktatása és különösen két idegen nyelvű - a magyar mellett a német és az angoloktatás bevezetése, mely az én igazgatói időszakomra (1974-1994) esett. Szigorúbbá vált a számonkérési rendszer is, bevezetésre kerültek az évközi demonstrációk, a félévi kötelező beszámolók, majd a félévi kollokvium. Mindezek jelentősen növelték oktatási munkánkat. A graduális képzés keretében ma Intézetünk végzi évente 6-700 hallgató elméleti és gyakorlati oktatását, mindhárom karon, három nyelven. Hallgatóink részt vesznek az Intézet tanulmányi versenyein, a Rektori Pályázatokon, vannak demonstrátoraink, illetve Tudományos Diák Köri hallgatóink. Évente számos szakdolgozat elkészítését és megvédését segítik munkatársaink. Részt veszünk a posztgraduális továbbképzésben, a szakorvosi vizsgáztatásokban, valamint az egyetemi doktor (PhD) képzésben is. Az Intézetben folyó diagnosztikai munkával kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy az Intézetnek sem megalapításakor, sem az azt követő hosszú évtizedeken keresztül nem volt munkaköri kötelessége a mikrobiológiai diagnosztika végzése. Ennek ellenére bizonyos vizsgálatokat, kis számban, (ún. „rutint") már Faragó professzor alatt is végzett az Intézet egy-egy tagja egy-két klinika számára, a megrendelő klinika által külön fizetett díjazás ellenében. Ezt a munkát - bár valójában az Egyetem kutató és oktató intézete voltunk - 1980ban Szécsény professzor rektorsága alatt közös megegyezéssel kiterjesztettük több, önként jelentkező klinikára. A jelenlegi, nagy kapacitású mikrobiológiai diagnosztikai laboratórium kialakítására azonban csak 1996-ban, Rozgonyi Ferenc igazgató kinevezése után adta meg az Egyetem az anyagi lehetőséget, és az utóbbi években - Nagy Károly professzor igazgatói irányítása alatt - modernizálódott jelentősen. A következőkben a kísérleti, alapkutatás jellegű kutatómunkáinkról szeretnék szólni. Az önálló intézetté válást követő években, 1948-tól kezdődően a kutatómunka fő irányát Faragó professzor vezetésével az aktív és passzív védőoltások, kombinált vakcinák kidolgozása, valamint a pertussis hiperimmunsavó előállítása jelentette. Az 50-es évek első felében elsősorban bakteriológiai kutatások folytak. Ebben az időben az Intézet fő tudományos profilját a leptospira kutatás képezte, Alföldy professzor vezetésével. Alföldy professzor aspiránsai pedig egyéb bakteriológiai és immunológiai témákkal foglalkoztak. Ezt az időszakot követően került előtérbe 1956-tól kezdődően az adenovírusok széleskörű és sokrétű kutatása, mintegy 50 éven keresztül, több más értékes kutatási terület mellett. Az utóbbi években pedig számos különböző bakteriológiai jellegű és egyéb kutatások is folytak. Az Intézet többirányú kutató munkájának számos eredménye hazai és nemzetközi szinten is elismerést nyert. Több tudományos megállapítást kézikönyvek is idéznek. Ebben a rövid összefoglalásban nincs mód az eredmények részletes ismertetésére, ezért a követke-