Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Nász István: A Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézete alapításának hatvan éves jubileuma (1948-2008). Visszaemlékezés az intézetben töltött évekre

Nász 1.: A Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézete 205 zőkben részben téma szerinti, részben időbeli csoportosításban az intézet tudományos munkásságának csupán a főbb irányvonalai, nem a konkrét eredmények kerülhetnek ismertetésre, ezek is a teljesség igénye nélkül, bevezetésképpen néhány számadattal jellemezve. Intézetünkből az elmúlt 60 év alatt több mint 1000 különböző eredeti publikáció került ki. Ennek kb. 35-40 %-a foglalkozik adenovírusokkal, vagy van adenovírus vonatkozásuk. A dolgozatoknak mintegy egyharmada jelent meg magyar nyelven, több mint 50 hazai, magyar nyelvű folyóiratban, másik egyharmad 10, hazai kiadású, idegen nyelvű, elsősorban angol nyelvű folyóiratban, a többi cikk pedig a legnevesebb, nemzetközi tudományos folyóiratokban, mint Nature, Lancet hasábjain, továbbá - különösen az impact faktor korszak bekövetkezte után - a legrangosabb nemzetközi virológiái és mikrobiológiai szaklapokban, túlnyomó többségben angol nyelven, de jelentek meg közleményeink német, francia, orosz, spanyol és más nyelven is, összesen több mint 130 különböző folyóiratban. Az időnként 10-12 munkatársat foglalkoztató adenovírus kutatócsoportnak, de az Intézet összes többi kutatójának is, a szorgalmas és lelkes munka mellett alapvető jellemvonása a nagyfokú kollaborációs készség volt. Dolgozatainknak mintegy a fele, más hazai és külföldi intézetekkel kollaborációban készült és ezek munkatársaival közös közleményekben jelent meg. Közel 200 hazai és mintegy 30 külföldi kutatóintézettel volt olyan együttműködésünk, amelyből közös közlemények is születtek, köztük olyan elismert intézetekkel, mint a londoni National Institute for Medical Research, a stockholmi Karolinska Intézet, vagy a moszkvai Ivanovszkij Víruskutató Intézet. Intézetünknek jelenleg is számos európai és amerikai tudományos intézettel van eredményes kapcsolata. A tudományos kollaboráció keretében az elmúlt hatvan év alatt Intézetünknek, az átlagos 15-16 diplomás taglétszáma mellett közel 100 olyan tagja volt, akik legalább egy tudományos cikk létrejöttében közreműködtek. A nem Intézeti tag magyar kollaboráló munkatársaink száma összesen közel 400 volt, a külföldi együttműködő partnereink száma pedig, akikkel legalább egy közös közleményünk született, több mint 200. Az adenovírus kutatócsoport munkásságának első 10 éves periódusában a vírus kimetszett tonsillából való első hazai izolálása mellett, a vírus és a sejt többirányú kapcsolatának, a citopatogén hatásnak, a hemagglutinációs tulajdonságnak, a kórokozó-képességnek, az immunológia humorális vonatkozásainak tanulmányozására, a szerológiai felmérésekre, a laboratóriumi diagnosztika elősegítésére, a különböző járványok kóroktanának felderítésére vonatkozó vizsgálatok történtek. Ezeken a területeken később is folyamatosan voltak vizsgálatok, azonban az utóbbi évtizedekben a kutatómunka zöme áttevődött - a kutatási irányzatok nemzetközi fejlődésével és a technikai feltételek javulásával párhuzamosan - a vírusok kóroktani, patológiai szerepének vizsgálatára, beleértve a patomechanizmus tisztázására való törekvéseket is. Később csatlakozott ehhez az adenovírusok fehérjeburkát, kapszidját felépítő különböző struktúrfehérjék, a penton, a flber és a hexon többirányú vizsgálata, fizikai és kémiai jellemzőik, strukturális szerveződésük, és sokrétű szimmetriájuk, biológiai funkcióik, epitópszerkezetük meghatározása saját készítésű monoklonális ellenanyag sorozatok segítségével, melyekhez az általunk kristályosított hexon fehérjét használtunk antigénként, elősegítve ezzel a kísérletes génterápiában használható rekombináns adenovírus típuspárok kiválasztásának lehetőségét, melyek antigén szerkezete legkevésbé hasonlít egymáshoz. Ezekkel párhuzamosan folyt az adenovírus típusok DNS-ének szeparálása és összehasonlító vizsgálata, különböző restrikciós enzimekkel való emésztése és megfelelő restrikciós