Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Nász István: A Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézete alapításának hatvan éves jubileuma (1948-2008). Visszaemlékezés az intézetben töltött évekre
Nász 1.: A Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézete 203 Az Intézetben lendületes oktató- és kutatómunka folyt Faragó professzor igazgatósága idején. Meg tudta szerettetni a kutatómunkát és lelkesíteni a fiatal munkatársakat. Időközben, 1949-ben, megjelent Faragó professzor Bakteriológia és immunitástan c. tankönyve. A könyv 1950-5l-es kiadásra tervezett, és Faragó professzor saját kezü, gyönyörű kézírásával átdolgozott példánya is megmaradt, amit szintén az Archívumban őrzünk. Ez az új kiadás Faragó professzor tragikus halála miatt már nem jelenhetett meg. Az alig 2 éve fennálló fiatal Intézet lendületes munkájában, 1950 júniusában komoly törés következett be egy igen sajnálatos és tragikus, máig sem teljesen tisztázott technikai hiba következtében. Az Intézetben termelt és forgalomba hozott pertussis elleni hiperimmun savó tetanusz toxinnal szennyeződött és a csecsemők közül, akiknek terápiás célból beadták, néhány meghalt a tetanusz tünetei között. Az eseménynek komoly kihatása volt az Intézet további életére. Az ügyben politikai jellegű bírósági eljárás indult, melynek lezárása előtt Faragó professzor vizsgálati fogságban meghalt. Négy munkatárs pedig vétlenül börtönbüntetést kapott, akiket csak 1953-ban rehabilitáltak. A megmaradt munkatársak nagyobb része pedig áthelyezéssel megvált az Intézettől. Itt említem meg, hogy az 1950-es szérumszerencsétlenségről néhány évvel ezelőtt Sinkovics professzor írt részletes visszaemlékezést, amelyet az Orvostörténeti Közleményekben közölt. 1 Több mint egy esztendős átmeneti periódus következett ezután, amely 1951. szeptember 15.-ével, Alföldy Zoltán professzor igazgatói kinevezésével ért véget, amikor megkezdődött az intézeti konszolidáció, bár ő megbízott igazgatóként már korábban - 1950-ben - is tevékenykedett. Az első feladat az oktatás rendezése volt, amihez tankönyvet kellett biztosítani. Ezt egy intézeti összefogással megírt mikrobiológiai elméleti jegyzettel oldottuk meg még 1950-ben.Ebben az időben csupán hat diplomás tagja volt az Intézetnek, akik a jegyzetet írták, ezek közül is hárman csak az előző évben végezték el az egyetemet, a többiek pedig még hallgatók voltak. A későbbi évtizedekben is számos elméleti és gyakorlati jegyzetet írt az Intézet munkaközössége, legutóbb például a Nagy Károly professzor által szerkesztett, 2006-ban megjelent, gyakorlati jegyzetet. 1960-ban megkezdődött a magyarországi egyetemi mikrobiológiai intézetek igazgatóinak összefogásával a rendszeres tankönyvírás. Ekkor jelent meg az első tankönyv, az Alföldy Zoltán (Budapest) - Ivánovics György (Szeged) Rauss Károly (Pécs) professzorok által írt Orvosi mikrobiológia c., az Általános Orvosi Kaihallgatói számára írt tankönyv, amely kissé más címeken 4 kiadást ért meg 1973-ig. 1974-ben, illetve 1978-ban jelent meg Alföldy Zoltán és Nász István Mikrobiológia c. tankönyve a gyógyszerész- és fogorvostanhallgatók számára. 1978-ban megjelent a négy magyar orvosegyetem mikrobiológiai intézeteinek igazgatói által írt, szintén több kiadást megért Orvosi mikrobiológia, immunitástan, parazitológia c. könyv. 1982-ben jelent meg Nász István Mikrobiológia és immunitástan c. tankönyve a fogorvos- és gyógyszerészhallgatók számára, 1988-ban pedig Nász István Klinikai mikrobiológia c. könyve, amely már mindhárom kar hallgatói számára hivatalos tankönyv volt. Később a négy egyetemi intézetnek már több munkatársa is bekapcsolódott a tankönyvírásba és már nemcsak az igazgatók által írott tankönyvek voltak hivatalosak az ÁOK hallgatók számára. 1 Sinkovics József: Emlékirat. Szérumszerencsétlenség 1950. Visszaemlékezéseim 1998 februárjában. Comm. de Hist. Artis Med., 166-169 (1999) 77-106.
