Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Gesztesi Tamás: Széchenyi István közegészségügyi gondolatai

186 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) művelt emberfők" sokasága emiatt is hiányzott. Az sem vitatható, hogy Széchenyi jelezni kívánta ellenfeleinek, hogy „fegyverzete" a régi, és politikai céljairól korántsem mondott le. Ellenfelei és kritikusai megállapították, hogy motívumkészlete, „műveltség anyaga", stílusa megegyezett korábbi müveivel. De többen észrevették azt is, hogy a tartalmi fejtegetések, a műfaji megoldások, a problémák kibontása még nem érte el a régebbi színvonalat. A nép vezetőinek közegészségügyi felelősségét számos helyen említi az Önismeret című műben tehát ez is joggal szerepelhet a mű megírásának lehetséges okai között. 1857 novemberében hirtelen félbeszakította, majd 1858 elején folytatta az írást, de más stílusban, más célért (eszköz a maró gúny, cél a Bach-korszak szörnyűségeinek és a Habsburgok uralmának megszüntetése). Átmenet alig van, az új rész élesen eltér az első 200 oldaltól. Károlyi Árpád'

0 volt, aki összevonta (Nagy Magyar Szatíra néven) a két részt. A kérdéssel kapcsolatos vitához értékes hozzászólásokat tett Kosáry Domokos

1

1 és Pletl Rita'

2. Az Önismeret az első egyharmada a Nagy Magyar Szatírá-nak. Kissé önkényesen, jelentőségük egymáshoz viszonyítása alapján nyolc fejezetet tartottunk fontosnak a közegészségügy tárgyalása szempontjából. Kihagytuk azokat a fejezeteket, amelyek nem tartoznak szorosan a közegészségügyhöz - így a lelencházak és bölcsődék kérdését, az emberi test és lélek szebbítését, az állatok fajtanemesítését, az orvos és a halál viszonyát, stb. Az Önismeret c. mű egyes fejezetei és témái 1. Önismeret 2. Egészséges életmód 3. A betegség megelőzése 4. A testgyakorlás 5. A lélek idomítása - Test és lélek harmóniája - A természetes gyógymód 6. Túlnépesedés és elnéptelenedés 7. Az iparosodás társadalmi hatásai 8. Egészséges lakás, öltözködés és élelmezés (Táplálkozás és egészség) Érdekes, hogy a Széchenyi-irodalom keveset foglalkozik az Önismeret-tel. Nem véletlen, hogy az orvosból lett író, Németh László értően foglalta össze az általa vélt mondanivalót. „A bölcs és szép élet alapfaiba pillant be montaigne-i tanulmányokban. A tanulmányok címe, Önismeret, ne tévesszen meg. ". Majd: „Széchenyi, mint testével elfoglalt beteg, sokat vesződött orvosi elméletekkel, homeopáthiával. " — „Az egymásba öltött anekdotákból időnként ki-kicsap egy gúnyos mellékmondat, jeléül, hogy Hahnemann és Priessnitz elméleténél égetőbb dolgok is érdeklik. "

n Pletl Rita A döblingi Széchenyi eszmevilága és stílusa című tanulmányában megállapítja, hogy az Önismeret a Széchenyi-életműben teljesen egyedülálló. Ugyanakkor nincs olyan alkotása, amelyben valamilyen formában ne hivatkozna az önismeret szükséges voltára. „Ez 1

0 Károlyi Árpád: Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. I-ll. Budapest, 1921. 403-404.. " Kosáry Domokos: Széchenyi Döblingben. Budapest, Magvető Kiadó, 1981. 72-74. 1

2 Pletl Rita: A döblingi Széchenyi eszmevilága és stílusa. Kölcsey-Fiizetek XV. Budapest, Kölcsey Intézet. 2005. 183-197. Németh László: Az én katedrám. Széchenyi István. Budapest, Magvető és Szépirodalmi Kiadó, 1983. 381 -567.