Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kölnei Lívia: Torna és gyógytorna a 19. századi Magyarországon
136 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) Szintén az 1890-es évek első felében tartott fenn Lengyel Sándor iskolaorvos egy „testegyenészet, masszázs és svédtorna" intézetet a Teréz körút 20. szám alatt. 1895 után nincs nyoma az orvosi címtárakban. Az 1870-es évek végén, illetve a 80-as években szerezte oklevelét öt olyan ortopéd orvos, akik intézetet is alapítottak Budapesten, és használták a gyógytornát. Dollinger Gyula (1849-1937), az ortopédiai sebészet egyik legtekintélyesebb szakembere 1883-ban sebészeti és testegyenészeti intézetet alapított a Kerepesi út 53. sz. épületében. Mivel elsősorban a sebészeti megoldások specialistája volt, feltételezhető, hogy a gyógytorna nem kapott jelentősebb szerepet a rendelésein. Későbbi szakirodalmi fordításai alapján úgy tűnik, hogy a svédtomával szemben a német gyógytorna-irányzatokat becsülte többre. A masszázsnak viszont lelkes híve volt. Reich Miklós professzor 1884-ben alapította „testegyenészeti intézetét" az Erzsébet tér 8. szám alatt. 1897-től társult Sümegi József ortopéd orvossal, ettől kezdve a Múzeum körút 2. szám alatt működött közös Budapesti Gyógymechanikai Intézetük. Itt az ortopédiai kezelések sorában masszázst és gyógytestnevelést is alkalmaztak. (Sümegi József 1890-től magánrendelőt is működtetett a Nagy Korona utcában.) Halperth Akos „testegyenészeti, massage- és gyógygymnasztikai intézet" tulajdonosa volt 1889-től. Először a Fürdő utca 8. számú házban működött, majd az Andrássy út 1. szám alatti épület félemeletén rendezkedett be. A hangzatos „intézet" elnevezés persze az ő esetében is inkább csak egy nagyobb magánrendelőt takart, nem valamiféle kórházat vagy szanatóriumot. Balkányi Miksa (oki. 1887) magánrendelésein (Hajós u. 12.) használta a gyógytornát és a masszázst. Később gyógytornatermet nyitott a Váci körút 17. számú házban is. Nyaranta Aussee (Steiermark) fürdőorvosa volt. Pajor Sándor (1861-1935) 1888-ban a bécsi Wilhelm Winternitz 2 l professzor előadásait és vízgyógyintézetét látogatta, az ő útmutatásai szerint alapította meg saját intézetét Budapesten, 1889-ben 2 4. A Vas utca 17. (majd Szentkirályi u. 14.) szám alatti intézmény évtizedek alatt az ország legnagyobb magánkórházává nőtte ki magát, az 1930-as években százötven fekvőbeteget tudott befogadni. Többek között Zander (gépi tornaterem), gyógytornatermek, fiziko-, elektromos és hidroterápiás eszközök álltak a betegek rendelkezésére. Az 1890-es években végzett az egyetemen egy új, fiatal ortopéd orvos-nemzedék, akik használták a tornát és a masszázst, és részben az előbb említett intézetekben kaptak munkát: a már említett Sümegi József a Reich Intézet, Weinberger Miksa pedig a Renner-féle vízgyógyintézet szakorvosa volt. Weinberger a fizikális-diététikus (természetes) gyógymódok specialistája volt. Jeney Alfréd Aladár, Palóc Ignác, Kopits Jenő magánrendeléseiken éltek a gyógytorna és masszázs adta terápiás lehetőségekkel. Horváth Mihály ortopéd orvos 1892-ben szerezte oklevelét, és 1898-ban vagy 1899-ben alapított testegyenészeti és sebészeti intézetet a Szentkirályi utca 6-ban. Schiff Kálmán és Kelen István az 1890-es évek első felében közösen vezettek egy ortopédiai intézetet a Károly körút 3. szám alatt. Mindketten rendelkeztek ortopédiai és svédgimnasztikai képesítéssel. 1896-ban szétváltak, Schiff vezette tovább a Károly körúti magánrendelést. Kelen az Andrássy út 51-ben tartott fenn masszázs-, ortopédiai és svédgim1 Wilhelm Winternitz professzor a becsi egyetemen igyekezett elmélyíteni a hidroterápia tudományos alapjait, s ezáltal bevonni a hivatalos medicina körébe. Hivatalos tananyagként oktatta a vízgyógyászatot. 2 4 Az orvosi címtárak 1886-ot jelölnek az alapítás éveként.
