Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kölnei Lívia: Torna és gyógytorna a 19. századi Magyarországon
Kölnéi I..: Torna és gyógytorna a 19. századi 137 nasztikai intézetet, nyaranta pedig Újtátrafüreden, Szontagh Miklós hidegvízgyógyintézetében praktizált. Kelen István jelentette meg az első magyar nyelvű összefoglaló könyvet a svéd gimnasztikáról, amelyet Stockholmban és a svéd tengeri fürdőkben szerzett tapasztalatai alapján írt. Elkeseredetten idézte kollégáját, Reich Miklóst, aki a következőket állapította meg korának fürdői viszonyairól: „A mechanotherapia gyakorlása részint laikusok kezében van, kik gyógyítani nem tudnak, és kevés kivétellel orvosokéban, kik a mechanotherapiát önkonstruált módon gyakorolják és hozzávaló nélkülözhetetlen segédeszközökkel sem rendelkeznek. " 2 J Majd hozzátette: ezek az emberek „a masseur gyűjtőnév alatt compromittálják a tudományt. "~ 6 Kelen József, a Szent Lukács fürdő egykori alorvosa (amúgy a közegészségtan tanára), aki szintén egy fizikai gyógymódokra berendezkedett magánintézetet vezetett Budapesten, e gyógymódok fontosabb vívmányait tekintette át 190l-es tanulmányában. Ebben a gyógytornáról szóló fejezet azért is érdekes, mert megemlíti a szakmai vitákat: a svéd és a német rendszer hívei között, illetve az ortopédiai eszközök alkalmazása terén a Zander és Herz (a két legjelentősebb feltaláló) között kirobbant „háborúságot". Kelen József a gépi kezelésekkel szemben sok esetben elönyösebbnek tartotta a manuális gyógytornát. „A kézzel való massage-t a mindenféle gépezettel való kezelés már csak azért sem helyettesítheti, mert az érző kéz közreműködése psychicus és kedvező befolyást gyakorol a betegre, a mire a hideg és érzéketlen gépek nem képesek. Bizonyos, hogy a század utolsó negyedében - a Tátra-vidéki szanatóriumok mellett - a nagyobb városokban és ismertebb fürdőhelyeken is működtek olyan szanatóriumok, amelyekben alkalmazták a gyógygimnasztikát és a masszázst. Pozsonyban például a Pozsonyi Iparbank tartott fenn egy vízgyógyintézetet (1895-től léteznek kimutatások), ahol gyógytornát, elektroterápiát, svéd gimnasztikát és masszázst is alkalmaztak. Igazgatója Schlesinger Miksa, a hidroterápiához kapcsolódó területek szakorvosa volt, aki 1892-ben diplomázott. Siófokon Ney József (ok\c\. 1877) vezetett egy „svédtorna- és testegyenészeti intézetet" az 1890-es években. A vidéki, hasonló gyógyintézetek feltérképezése azért nehéz, mert a 19. század utolsó éveiben rendszeresen megjelenő orvosi címtárak nem összegezték az ország területén működő egészségügyi magánintézeteket. A fürdők és vízgyógyászati intézetek összesítése teljesnek mondható, de ezekből a nyilvántartásokból nem derül ki, hogy alkalmaztak-e gyógytornát is. Hidegvízgyógyászat és gyógytorna A fenti áttekintésből is kitűnik, hogy a gyógytorna Magyarországon szoros kapcsolatban állt kezdetben a vízgyógyászattal. Nem véletlen, hogy a Priessnitz intézetében 1829 és 1839 között kezelt betegek 23 százaléka mozgásszervi betegségekkel érkezett a szanatóriumba. 2 8 2 5 Kelen István 1897. 16. 2" Kelen István 1897. 16-17. 2 7 Kelen József 1901. 16. 2 S Sajner J., Krizek, V.: Krankendiagnosen bei Vinzenz Priessnitz. Analysen seines Krankengutes aus den Jahren 1829 - 1839. In: Habrich Chr., Marguth Fr., Wolf .II I. (szerk.) Diagnostik in Geschichte und Gegenwart. München, Fritsch, 1978. 205 - 215.
