Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)
Comm. de /fist. Artis Med. 206—209 (2009) Töltényi pamfletjére a sebészek védelmében Szathmáry István? 1 Arad vármegye kórházi seborvosa válaszolt. 7 8 Először is kifogásolja, hogy a szerző a sebészi pályát kontárságnak, a sebészmestereket pedig nföljogosított kontároknak" nevezi. Észreveszi Töltényi gúnyos támadásait és az alábbi érvekkel védekezik azok ellen. Úgy érzi, praktizáló sebészként neki is joga van kifejteni véleményét a sebész-szakma sorsát illetően. Tiltakozik az ellen, hogy egyetemen levizsgázott, ott oklevelet szerző mestereket kontárnak nevezzenek, hiszen Töltényi ezzel nem csak őket, hanem a sebészmestereket tanító egyetemi oktatókat is megalázza. 7 9 A sebészmesterek kontárságának vádja ellen Szathmáry a következő érveket hozza fel: a hallgatók a képzés során elsajátítják mind a sebészet, mind a belgyógyászat elméletét és gyakorlatát, tanulmányaik végeztével nemcsak ezekből, hanem az orvoslás többi ágából is le kell szigorlatozniuk, ezután kaphatnak csak oklevelet. Ezzel a diplomával praktizálhatnak akár az osztrák örökös tartományokban is, mégpedig nem mint ,följogosított kontár", 8n Megkérdőjelezi Töltényi azon állítását, hogy az orvosi ügy előmenetele csakis a sebészi rend felszámolásával lenne lehetséges. Igazságtalannak tartja, hogy Töltényi azt a réteget bírálja, amelynek „képviselői mincl hivatalos állásban, mind azon kívül, az állodalom főleg szegényebb osztályú népének, az orvosi eljárásban, kétségkívül hasznos, és segédkezeikkel félreismerhetetlen jótékony orvosi szolgálatokat tettek." 8 I Elismeri, hogy az orvosképzésnek és az orvosi ügynek reformra lenne szüksége, de Szathmáry más megoldást javasol. I. Szüntessék meg a különböző orvosi rendek (doktorok, mesterek) közötti tudományos különbséget. 2. A különböző címek (orvosdoktor, sebészdoktor, sebészmester, polgári seborvos) olyan válaszfalat képeznek viselőik között, amelyek csak mélyítik az ellentétet ezen rétegek között, ahelyett, hogy a közös célra koncentrálnának mindannyian: a betegek gyógyítására. Ezért célszerű lenne az orvosképzés egységesítése. Ugyanakkor a sebészi pálya hirtelen eltörlését nem tartja célszerűnek, legfeljebb a kétéves polgári seborvosi tanfolyam megszüntetését, míg a mesterképzést ideiglenesen fenntartaná. 8 2 Töltényi egyes vádjaira a következő választ adja: Az orvosi tekintély valóban hanyatlik, de annak nem a sebészség az oka, ha7 7 Szathmáry István 1812 körül született Csanád vármegyében, Palotán (a mai Csanádpalotán), Pesten végezte sebészi tanulmányait, mégpedig az 1831 /1832-i833/1834-cs tanévben az első-, az 1834/1835-1835/1836osban pedig a második osztályt. Első alkalommal (1831/1832-ben) abbahagyta tanulmányait, utána azonban végig első osztállyal végezte azokat, sőt, az utolsó évben több tantárgyból (Therapia speciális et praxis medica. MedicinaJorensis, Ohstetricia) kiváló (primae classis cum eminentia) minősítést szerzett. Apjáról nem tudunk semmit, mivel egyetemi évei alatt már csak anyja élt. 1837-ben szerzett sebészmesteri képesítést. Az 1840-cs Orvosrcndbcn már Arad város kórházának rendes seborvosaként szerepel, seborvos és szülészmcstcrként. Id.: SOTE l/d 20. kötet 133-134., 22. kötet, 25. kötet 134-135., 27. kötet 174-175., 29. kötet 183-184., SOTE l/t" 3. kötet 16. p. 1780. ssz.. Orvosrend, 1840. 9. 7 S Észrevételek a sebészi pálya tökéletes eltörléséről. In: Orvosi Tár, 1845. augusztus 31., Harmadik folyamat. Nyolcadik kötet, 10. szám 145-155. 7 y „... Legelőször is abban iitközém meg. hog}> a nyilvános sebészi pálya a köziemé nyele szerint gyógykontárság közé soroztaték, következéskép a kiképzett s eddig az állodalom gépezetében hivatalos állást betöltött, s eképp ténylegesen működő. s megfelelő sebészek gyakorlata, jogosított kontárságnak nevezteték el? - Ur isten' és csak most hallják seborvos ügyfeleim először, hogy a sebészi pálya, s az abban oklevelet erdemleg nyert seborvos kontár légyen? s hogy még kontárgyakorlatra följogosított seborvosi oklevél is létez s adatik ki a 19dik században. E hallatlan állításra felelni képes alig vagyok, ugyanezért feleljenek azon általam mélyen tisztelt tanárok, kik engemet seborvossá képeztenek..." Uo. 147-148. m Uo. 148. Uo. 148. S 2 Uo. 149-150.
