Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)

102 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) meg az első magyar gyerekkórház Pesti Kisdedek Kórháza néven, tizenkét betegággyal az Ötpacsirta utca 6. szám alatt.

5

7 Az intézményt 1845-ben Schöpf-Mérei a sorsolásokból öszszegyült pénzből átköltöztette saját házába, a Szentkirályi utca 4. szám alá. A kórház ekkor kapta a Pesti Szegény Gyermekkórház nevet.

5

8 Nyugat-európai mintára Magyarországon is felmerült egy elmegyógyintézet megalakításának a terve, először 1831-ben, Krasznopolszky Vencel révén.'

0 Az Orvosi Tár 1841-ben számolt be a Rákosmezőn épülőfélben lévő „Orj intézet" építéséről. A tudósítás írásakor az intézet még nem volt kész, azonban arra már alkalmas volt, hogy tíz „őrf-öi, azaz elmebeteget fogadjon. Az intézetet annak főorvosa, Pólya József vezette - annak I 843-as bezárásáig/'" Az épület leírásakor előnyösnek tekintik, hogy szabadon áll, nincsenek szomszédjai.

61 Az ország egészségügyi viszonyai felett felelősséget érző orvosok szerettek volna egy elmegyógyintézetet létrehozni, amely az orvosi karhoz tartozott volna. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1846. évi kassai vándorgyűlésén a résztvevők felkérték Abaúj és Sáros vármegyét, hogy indítsanak mozgalmat a Pesten felállítandó „Nemzeti Kór, Örj- és Lelencház" felépítésére.

6

2 Ez azonban nem valósult meg. A váci tébolyda terve már az 1840-es években felmerült, de nem az egyetem részeként, hanem csak magánkezdeményezésként, Schwartzer Ferenc intézeteként épült fel 1850-ben.

1" A külföldön tanult, és ott modern tudásanyagot magukba szívó orvosok igyekeztek különböző módszerekkel az itthoni közönséget is megismertetni az új vívmányokkal. Ennek egyik módszere volt ezen technikák vagy esetleg még csak kísérletek leírása a reformkori Magyarország tulajdonképpen egyetlen orvosi szaklapjában, az Orvosi Tárban.

6

4 A sebészetet is érintő kérdések közül érdekességként jegyeznénk meg, hogy az 1838. szeptember 30-i számban beszámoltak egy akkor még csak kuriózumszámba menő esetről. Londonban egy Parker nevű seborvos „villanyozással (electricitas)" életre keltett egy lányt. A technikát akár a mai 1839. augusztus 16. A kórház 1845-bcn átköltözött az Ösz utcába. Id.: GYŐRY, 1936. 405. és BOLÁNYI — PALATKÁS, 1961. 428-429. 5

8 GORTVAY, 1953. 198. l

) A Habsburg Birodalom többi részén ekkor már évtizedek óta működött ilyen intézmény, Bécsben még II. József alapította a Narrenturmot, Prágában pedig I 790-ben építették fel a közkórház mellett az. ún. Tollhaust. Magyarországon már az 1790-1791. évi országgyűlésen szóba került egy „közőrütde" felállításának a terve, azonban ez nem valósult meg. A reformkorban újra előkerült ez a gondolat, a valóban megvalósult intézmények azonban többnyire nem önálló létesítmények voltak, hanem egy kórház egy osztályát képezték, mint például Erdélyben, a Karolina Kórház 35 ágyas elmeosztálya vagy a budai irgalmasrendiek négy külön szobácskája. Id.: GORTVAY, 1953. 132-133. A Krasznopolszky-féle tervet in:. LINZBAUER

, 1860. Tomus III. Sectio III. 2568. (876-879. p.) 6

0 Pólya József (1802-1873) az 1829/1830-as tanévben doktorált a pesti egyetemen, 1831-ben a pesti kolerakórház igazgató-főorvosa, 1832-től a Rókus Kórház orvosa volt. 1848-ban az országos koleraválasztmány elnöke volt, 1849 után teológiát tanított. Magyarország első elmeorvosa. A járványokon és „szellemkórokorr kívül írt a herpeszről és az emberi bélférgekről is. SOTE Lt. l/f I. 152. p. 578. ssz. Id.. GORTVAY, 1953. 133. és 183. 6

1 Orvosi Tár, Új folyamat. Hatodik félév, 25. szám (1841. június 20.) 399^00. 1,

2 GORTVAY, 1953. 84. 6

3 Az intézet 1852-ben Budára költözött. ld.:GYŐRY, 1936 445. 6

4 Egészen pontosan az egyetlen olyan magyar nyelvű tudományos lap volt az Orvosi Tár, ahol kizárólag orvoslással kapcsolatos anyagok jelentek meg. Emellett egyéb, nem gyógyítással foglalkozó lapokban is jelentek meg orvosi témájú cikkek, mint például a Tudományos Gyűjteményben.