Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - BALEGOVÁ, Jana: A volt rudnoki ásványfürdő Mayer Henrik törzskapitány beszámolójában

Mayer mint orvos fontosnak tartja jól megfontolni a fürdő használatát, figyelembe véve annak jellemzőit, ezek közé sorolja például a betegség szimptómáit, okát, intenzitását, a beteg temperamentumát és korát. Szerinte az orvos kötelessége, hogy helyreállítsa az emberi szervezetnek természetes vegyi egyensúlyát, és éppen ebből a szempontból emeli ki a Rudnoki fürdő jelentőségét (VIII. §). A kémiai egyensúly felbomlásának okai közé sorolja az időjárás hirtelen változását, az álmatlanság és álmosság hirtelen beálltát, a szomorúság és harag, illetve szenvedély hirtelen változását, de az orrvérzést is, valamint a menstruáció vagy aranyér következményét és állítja, hogy a Rudnoki ásványfúrdő lehetőséget ad a gyógyítás során arra, hogy Hippokratész módszereit gyakorolja. (IX. §). A betegségek közül, amelyekre ez a víz jó hatással van, megemlíti a lábköszvényt, kontraktúrát, migrént, szülés utáni süketséget, meddőséget, szédülést, görcsöt, paralízist, reumát, asztmát, sárgaságot, hipochondriával összefüggő fájdalmat, aranyért, sápkorral okozott szívverést, fájdalmas vagy szabálytalan menstruációt, skorbut által okozott fekélyeket, csuklófájdalmat, lepra által okozott rühösséget. Érdekesek Mayer saját tapasztalatai a Rudnoki fürdővel kapcsolatosan. Említi például harminc katona esetét, akik skorbuttal és rühhel voltak fertőzve és attól tartva, hogy ne fertőzzék a többieket, elküldték őket a Rudnoki fürdőbe, ahonnan négy hét múlva egészségesen tértek vissza. Továbbá egy férfi esetét, aki a Rudnoki forrás ásványvizének negyvennapos használata után a vérbajból gyógyult ki; egy nemes férfi a víz háromhetes ivása után isiászától szabadult meg; vagy egy nemes hölgy, aki két évig fehér folyásokban szenvedett, a fürdőbe érkezése után pedig bűzlő iszaposságban szenvedett, ám az ásványvíz ivása és az ebben való fürdések hatására meggyógyult. A víz használatával okozott tünetekkel kapcsolatosan Mayer megjegyzi, hogy a Rudnoki ásványvíz különböző szervezetű emberi testre különböző módon hat. Például a székletre és a vizeletre való hatásával kapcsolatosan, amikor egyes esetben nagyobb mennyiségű savak hatására feloldódik a kemény széklet, más esetben pedig három - négy fürdés után a vizelet. Példaként egy nemes úr esetét említi, aki húgyhiányra és vesebajban szenvedett és néhány fürdés után sűrű homokos vizeletben egy bab szemnagyságú vesekőtől meneküli (X. §). Mayer szerint a fürdőnek az étvágygerjesztésre is jó hatása van. Például a betegeknél, akik eleinte az evés után legyengülnek, megfigyelhető, hogy kevesebb, mint húsz vízbemerülés után újra megjön az étvágyuk; másoknak, akik hosszú ideig étvágytalanságtól szenvedtek, a fürdőbe jövetel után rögtön megjön az étvágyuk az evéshez. Egy nagyon legyengült, sovány tábornok, akiről Mayer azt hitte, hogy meg fog halni, több alkalommal vett részt gyógyító kúrában, ebben az arany fürdőben és egészen meggyógyult (XI. §). Ezen kívül a fürdő jó hatással van a vérnyomásra is, a széklet és a vizelet szabályozására és serkenti a gyógyító izzadást (XII.). Beszámolójában Mayer figyelemmel kíséri a fürdő használatának és az ezt követő rehabilitációnak a módszereit. Utasítása szerint ezt a fürdőt csak a test néhány napos hashajtást okozó gyengébb szerek által való megtisztítása után lehet igénybe venni. Nagyon fontosnak tartja az érvágás gyakorlását azoknál, akik régóta használták. Szerinte a fürdőt nem ajánlatos ősszel és télen látogatni, mert a legjobb eredményeket tavasszal és nyáron lehet elérni.A fürdéshez való legmegfelelőbbnek a reggeli órákat tartja. A fürdést éhgyomorral kell végezni. De gyomorgyengeség esetében ajánlatos ebből a vízből főtt marhahús- vagy tyúkhúslevest enni, és csak azután fürödni. Gyengébb szervezetű betegeknek nem ajánlatos közvetlenül reggeli után, és délután négy, sőt öt óra előtt fürdeni, mert gyomornehézség követkéz-