Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - BALEGOVÁ, Jana: A volt rudnoki ásványfürdő Mayer Henrik törzskapitány beszámolójában
Mayer igyekezve a rudnoki forrásról minél tárgyilagosabb adatokat bemutatni, fontosnak tartotta bizonyítani annak ásványi jellegét. Ezért hivatkozik a vegyi és fizikai kísérletekre, azaz a súlyra, az ásványi adalékokra, párlatra, száradásra, meszesedésre (koncentrált kénsavra való visszahatás, - oleum vitriolt, kálium karbonát oldat - oleum tartari), amelyek egyértelműen bizonyították, hogy ásványvízről van szó, főként antimon (antimonium), cinóber (cynabaris nativa, vörös higanyos szulfit) és zöldgálic (vitrolum martis) (II. §) tartalmánál fogva. Az „antimonról" (antimonitról) 12 . egyebek közt azt állítja, hogy nagyon tiszta és ezért kitűnő gyógyító eszközként használható az orvosi tudományban. Gazdag kénben, fém- higanyból és savas lúgos földanyagból áll. Az antimonitban levő ként nemesebbnek tartja, mint a közönséges ként, amivel az antimonit növekvő ellenállási erejét magyarázza a különböző mérgekkel szemben. Éppen ennek a kénnek a jelentőségét emeli ki az antimonit és az abból gyártott készítmények hatását tekintve. Hivatkozva Plater 13 , Baziliusz 14 , Paracelsus és más orvosok tanúságára, az antimónról úgy nyilatkozik, mint minden orvosság lelkéről. Az antimon gyógyhatásáról állítja, hogy tisztítja a vért, és ezáltal gyógyítja a leprát, skorbutot, fekélyeket, szifiliszt, epilepsziát, egyszóval többfajta betegséget gyógyít (V. §). A következő ásványi anyaggal - a cinóberrel kapcsolatban megmagyarázza kitermelésének módszereit, és pedig magából az ásványból, ami a higanyos kénköves földdel összekeverve, a föld belsejében vöröses anyagra keményedve található. Az orvostudomány szempontjából kiemeli a cinóbert, mint kitűnő belső és külső gyógyításra alkalmas orvosságot a nemi szervek idegeinek, görcsös affektáció és más idegbetegség, kólika és gyomorgörcs elleni orvosságot. Emlékeztet Crato von Krafftheim 15 véleményére, aki már a saját korában is az epilepszia mágnesének nevezte a cinóbert, mert nagyon jó orvosság az aranyművesek kézreszketése ellen, amelyet a fém kipárolgása, vagy valami más okoz. Mayer szavai szerint csak nehezen lehetne találni jobb orvosságot azoknak a számára, akik ásványokkal vagy fémmel dolgoznak, és bizonyos idegbetegségben szenvednek, mint kontraktúrák, görcsök, reszketés. Megemlíti a cinóbert, mint univerzális ásványt az izzadás ellen. Leírja Boyle Robert kísérleteit 16 , aki megállapította, hogy a cinóbert elvárható eredménnyel lehet használni a skorbut által okozott kószáló csuklófájdalmak ellen (VI. §). A rudnoki forrás domináns ásványi eleme a zöldgálic, ami a vas kénsavval való rozsdásodásánál keletkezik (liquor sitlphuris acidus). Ami az orvostudományban való használhatóságát illeti, állítja, hogy behat a mezentérium ereibe, megnyitja a gátakat és tisztítja az testet. Ezért használ a krónikus betegségek ellen, a skorbut ellen, hipochondrikus fájdalom ellen, a fekete sárgaság ellen, amit általában királyi feketekórnak neveznek, s amely nagy legyengülést okoz. Ennek az ásványvíznek ivásra és fürdésre vagy borogatásra használva nagyon jó hatása van a szemfertőzés gyógyulására, bármi is okozta azt (VI I. §). 12 Az összefüggésekből (kén tartalom) kiderül, hogy Mayer a mai terminológia értelmében az antimonium kifejezést használja nemcsak az antimon (Sb), hanem az antimonit (szulfit antimonium - Sb2S3) megnevezésénél is. lj Plater (Platter) Felix (1536 - 1614) a 16. század egyik legtehetségesebb orvosa, kitűnő anatómus és gyakorló orvos. 14 Valentinus Basilius (15. század eleje - ? ) vegyészetiéi foglalkozott és figyelemreméltó eredményeket ért el. 13 Crato von Krafftheim (1519 - 1585) - korának egyik legelismertebb orvosa. I. Ferdinánd, II. Miksa és II. Rudolforvosa volt. 16 Boyle Robert (1627 - 1691) - brit filozófus és természetkutató, akinek az orvostudomány a kísérletek gyakorlásának bevezetését köszönheti.
