Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - PUSZTAI Gabriella: Magyar orvosok távoli tájakon

antropológiai vizsgálatainak eredményeit. Képes Gyula (1847-1924) az Osztrák-Magyar Északi-sarki expedíció (1872-73) tagja volt, a Tegethoff hajóorvosa/

2 Az első magyar orvos tudósítását Afrikáról Gáspár Ferenc (1861-1923) tollából olvashatjuk. A monarchia hadihajóin utazva számtalan érdekes leírást közölt Ázsiáról, Afrikáról, Dél-Amerikáról, valamint a világ egészségügyi helyzetéről. Tudósításai a Kongó torkolatvidékéröl Afrika megismerésének forrásai közé tartoznak."

13 A két világháború között Az első világháborút, Trianont követően ismét megnövekedett a Magyarországról, főleg pedig az elcsatolt területekről kivándorlók száma. Az Egyesült Államok mellett céliránnyá vált Kanada, Latin-Amerika, Ausztrália, sőt a Közel-Kelet, India, Kína, Egyiptom, Afrika is.

j4 A munkanélküliség mértékére jellemző volt, hogy 1920 és 1925 között száz magyar orvos vándorolt ki, s számosan gyarmati szolgálatba szegődtek. Még Budapest sem tudta eltartani 2600 orvosát/

5 Számtalan, Egyesült Államokba kivándorló orvosunk közül itt csupán kettőt szeretnék megemlíteni. Chicagóban 1924-ben telepedett le a későbbi ideg- és elmegyógyász professzor, Gonda Viktor.*

6 1935-ben érkezett Clevelandbe György Pál (1893-1976), a pennsylvaniai egyetem későbbi professzora, aki az emberi táplálkozás terén végzett kutatásokat, s három vitamin (ribiflavin, piridoxin, biotin) előállításával írta be nevét a tudománytörténetbe.

37 A századforduló évei, az első és második világháború előkészítése a gyannatok gazdasági erőforrásainak nagyobb kiaknázását hozta magával. Bányák nyíltak, ültetvények létesültek, s óriási méretű vasútépítések indultak meg az afrikai, ázsiai földrészen. Hét évig élt Iránban Deák Lajosa Újlaki Pál Szumátrán,

39 Csillag Gyula Jáván, Szumátrán gyógyított.

40 Az ugyancsak orvoshiánnyal küzdő Barazíliában hét évet töltött Incze Antal.

4] Rio Grande do Sulban élő magyar orvosok száma 1935-ben 21 volt.

42 A szerencselovagok, tudós utazók, hazájukból száműzöttek, gyarmati tisztviselők után Afrikában is megjelentek a mérnökök, s más szakemberek mellett a kereskedelmi és banktársaságok képviselői. Az európai kolóniák száma megnőtt. De nemcsak a bánya- és épíJ Nagy Miklós Mihály: Tengerre magyar - haditengerészek. A Monarchia hadihajói világ körüli utakon. Földgömb 2004. 1. sz. XXII. évf. 60-67.; Magyar Életrajzi Lexikon. Akadémia K., Bp. 1981. 33 Magyar utazók lexikona (1993) 133-134. ~'

4 Az. 1921-es, 24-es, 27-es Perccntium Limit törvény és módosításai miatt az Egyesült Államok mellett kénytelenek voltak más letelepedési célokat is választani a kivándorlók. Szántó (1970) 105. 35 Szántó (1970) 109. ~

,f

' Kiss László: Rózsahegytől Chicagóig: Gonda Viktor (1889-1959) - egy méltatlanul elfeledett amerikai magyar orvos. Orvosi Hetilap 2005. 146. évf. 18. sz. 853-855. j7 Emed Alexander dr.: Magyar orvosok Amerikában. Orvosi Hetilap 2004. 145. évf. 38. sz. 1968-1971. ,s Deák Lajos: Egy orvos benyomásai 7 éves iráni (perzsiai) tartózkodás után. Orvosi Hetilap 1936. 24. sz. 80. évf. 570-571. 39 Újlaki Pál: A sárgalázról. Gyógyászat 1934. 1. sz. 71. évf. 4-7. 40 Csillag Gyula: A beriberi kórképe és gyógyítása. Orvosi Hetilap 1931. 35. sz. 75. évf. 891-892. 41 Incze A. (1937) 42 Kovács Sándor: Magár orvosok Rio Grande do Sulban. Orvosi Hetilap 1935. dec. 28. 52. sz. 1379. Lásd még Szabó Pál: Brazília. Szikra. Bp. 1956.