Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PUSZTAI Gabriella: Magyar orvosok távoli tájakon
tészmérnökök kaptak munkalehetőséget. Az építkezéseken a bennszülöttek ezreit foglalkoztatták, kitűnő talajt biztosítva ezzel a járványok, fertőző betegségek gyors terjedésének. A bennszülött munkások és a kinn élő európaiak gyógyítására a különböző társaságok vagy az állam orvosokat, ápolókat alkalmazott. Fuszek Rudolf (Afrikában megszakítással 1909-41) Kamerunban dolgozott egy vasútépítő vállalkozásnál, majd 1913-tól Libériában élt, s a Nyugat-Afrikai Köztársaság egészségügyi minisztériumát vezette tíz évig. A Néprajzi Múzeumnak adományozott maszkgyüjteménye egyedülálló Európában. Mészáros Kálmán ^Afrikában 1924-38) a „Négus", I. Hailé Szelasszié etióp császár családjának udvari orvosa volt, mint később Sáska László is (Afrikában 1933-78). Mészáros doktor vadásztrófeáiból a Természettudományi Múzeum állattárában láthatunk néhányat. Sáska doktor 1937 után Tanganyikában telepedett le, s haláláig gyógyított, vadászott, botanikával foglalkozott. Thanhoffer Lajos (Afrikában 1936-39, 1946-?) Belga Kongó egyik kórházának vezetését látta el a harmincas években. Scheiíz László (Afrikában 1936-39, 1948-63) egy aranybánya társasághoz szerződött 1936-ban, s 1953-ban Katanga egészségügyi minisztere mellett foglalt el államtitkári, tanácsadói posztot. 1936-ban kilenc Belga Kongóban élő magyar orvosról tudunk. Közülük Molnár Antal 1927-től évtizedekig gyógyított az országban. 4 "' Afrika, mint célállomás előtérbe kerülését jelentősen befolyásolta Albert Schweitzer missziós munkája (Afrikában 1913-65). A magyaroknak különleges szerepe volt a lambarénéi (Gabon) kórház fejlesztésében, mivel igazgatót is adtak az intézménynek. Az 1930-60 közötti években többször vezette a kórházat Győrkovács László. 44 Hosszabb ideig élt Lambarénében Friedmann Richárd 43 és Pérczi Imre sebész. 7 * 5 Márton Kálmán bőrgyógyász 1950-től 1975-ig dolgozott Afrikában. 1964-ben Schweitzer munkatársa volt feleségével, dr. Ecsi Edittel Lambarénében. 1965-1969-ben az algíri egyetemen, majd 1970-75ben a guineai fővárosi egyetemen Conakryban bőrgyógyászatot tanított. 47 Külön érdemes megemlékezni a misszionáriusok, missziós orvosok gyógyító tevékenységéről. A jezsuiták, ferencesek, bencések missziós küldöttei - ha nem is mindig doktori végzettséggel - meghatározó szerepet játszottak az egészségügyi kultúra kialakításában. 48 Japán, 49 India^ 0 Brazília és Kína 51 Tajvan, Fülöp-szigetek, Ausztrália, Vietnám 52 mellett Afrikában is tevékenykedtek magyar misszionáriusok. Bettelheim Bernát orvosmisszionárius a Japánhoz tartozó Okinawa (akkor Kína) szigetén 1846-tól megfeszített munkát végzett a betegek gyógyításában, a lakosság felvilágosításában az egészséges életSchcitz László levelei Belga Kongóból családtagjainak 1936-39. Kubassek János: Sáska László tudományos munkássága Afrikában. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8 (1990) 15-20. 44 1934-ben már Schweitzer mellett dolgozott és szabadsága után 1938-ban visszatért ismét Gabonba. Noszik, B (1979)289., 294. 45 Noszik, B. (1979) 329., 336. Friedmann Richárd egy náci koncentrációs táborban veszítette el családját, s ezt követően ment Lambarénébe. 46 Dr. Marék A. (1976), továbbá: dr. Baksai László közlése. 47 Magyar Orvoséletrajzi Lexikon. (2004) 254. 4S Lásd pl.: P. Limp Ferenc írta 1731-ben Paraguayból, hogy betegségek idején a papok egyúttal orvosok, betegápolók és szakácsok is voltak. Pinzger F. (1931). 38. 49 Dr. Könnyű L. (1990) 33-36. 50 A Jézustársaság és a világmisszió. (1942) 29. 51 Krywald O.-Szajkó J.-Szarvas M.-Bérezi G. 1. k. (1935) 255. 52 Puskely M. (1990) 49-52.
