Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁLVÖLGYI Balázs: A trachoma elleni védekezés megszervezése Magyarországon (1884-1903)

(Feuer).

6

" Az egy, államkölcsönnel terhelt ház átengedésére vonatkozó eredménytelen tárgyalás után

63

, és Feuer írásos véleményével támogatva, végül egy magánszeméllyel kötött a város bérleti szerződést.

64 A kórház fenntartásának költségeit (az épület bérleti díját, az orvos fizetését és az élelmezési költségeket) tehát az állam viselte.

65 Miután a szegedi közkórház igazgatója az új intézmény vezetését ingyen vállalta,

6 1894. április 9-én, ingyenes járóbeteg-kezeléssel nyitották meg a trachoma-kórházat.

67 A kórház létrehozása önmagában azonban nem oldhatta meg az alföldi trachomakérdést. Imre József, tiszteletbeli főorvos, a hódmezővásárhelyi városi magánkórház szemészeti osztályának vezetője a városi tanácshoz írt levelében nem sokkal később fölhívta a figyelmet arra, hogy mivel igen kevés beteget kezelt az elmúlt időszakban, az osztály működését alapvetően nem tartja sikeresnek. Mint leírta, a hatékony föllépés megkívánná, hogy beindítsák a járóbeteg-kezelést, mert az összes beteg kórházi elhelyezésére nincs lehetőség és túlságosan költséges megoldás lenne. Járóbeteg-kezelésre viszont a kórházi osztály keretei között nincs lehetőség, mivel túlságosan távol van az érintettektől. Véleménye szerint tehát vagy egy kihelyezett járóbeteg-szolgálatot kellene létrehozni a városon kívül, vagy az egész szemészeti osztályt kellene elköltöztetni. Szeged tiszti főorvosa is megállapította, hogy „több ezerre menő trachomas s trachoma gyanús betegek közül az egész óriási külterületen magát gyógykezeltetni egyetlen lélek sem jár", és „sem a forma szerűleg végrehajtott kormányrendeletek, sem a város hatóságának kiadott rendeletei, sem a végrehajtásra hivatott egészségügyi és rendőri személyzet minden jó akarata és buzgalma sem elégséges arra, hogy ez az egész nagy apparatus csak egy gyógyult trachomást is produkáljon."

69 A tiszti orvos álláspontja szerint a megoldást két intézkedés végrehajtása jelenthetné. Egyrészt a külterületek orvos-ellátottságát kellene megoldani úgy, hogy a minisztérium államköltségeken orvosokat rendelne ki (a javaslat 19 orvos kirendelését tartotta szükségesnek), akik állandóan úton lennének a kérdéses területen, másrészt a tanyai központoknál trachoma-kórház létesítése lenne célravezető. Ezekre azért lenne szükség, mert hiábavalónak tart minden intézkedést, ha az ellenálló trachomásokat nem lehet helyben kórházi kezelésre beutalni, másrészt a kórházak fölállítása a külterületen működő járványorvosok szálláskérdését is megoldaná. Az 1893-ban tett javaslat egy része végül megvalósult.

70 A kezdeti sikerek nyomán hat trachoma-orvos kiküldésére került sor. Mindegyik orvosra 60-70 család jutott, és ezeket egy esküdt kíséretében hetente kétszer keresték föl. A megoldás ugyanakkor, annak ellenére, hogy az addig alkalmazottaknál valamelyest eredményesebb volt, nem hozott áttörést, mert „Eltekintve attól, hogy ezen eljárás mellett is a beteg kikerülheti a gyógykezelést, ha az orvost be nem várva hazulról eltávozik, 62 MOL Kl50-1'896-1V-16-8528-44829 63 MOL K150-1896-IV-16-8528-Í0561-22191 64 MOL Kl50-1896-1V-16-8528-44829-71581, a kórház elhelyezésére 1893. nov. 1-1899. okt. 31-ig kötöttek bérleti szerződést Nagy János szegedi lakossal - MOL Kl50-1896-IV-l6-8528-25397 65 MOL Kl50-1896-IV-l6-8528-44829-49949 66 MOL K150-1896-IV-16-8528-25397 61 MOL Kl50-1

896-lV-l6-8528-25397-30202, rendelés minden nap 9-10 óra között volt. 68 MOL Kl50-1892-lV-i6-2060-24875 69 MOL Kl50-1896-lV-l 6-8528-44829-49949, a jelentésben a tiszti orvos beszámol arról, hogy 1885-ben kezdték cl a törvényhatóság területén a trachomások megvizsgálását és kezelését, még napidíjas orvosokkal. A vizsgálatot 1889-ben hatósági orvosokkal megismételték, majd 1892-re befejezték a külterületi lakosság vizsgálatát. 70 MOL Kl50-1896-IV-l6-8528-50039