Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁLVÖLGYI Balázs: A trachoma elleni védekezés megszervezése Magyarországon (1884-1903)
minisztert, hogy államköltségen rendeljen ki orvost. A megye súlyos helyzete azonban nem oldódott meg. A betegápolási alap teljesen kimerült, a rossz vagyonkezelés miatt az alap fedezete sem volt biztosított. A megye anyagi helyzete miatt nem tudott ideiglenes kórházakat építeni, hiszen - az alispán megállapítása szerint - lényegében nem volt betegápolási alapja, így „miután a járványorvos tetemes összegű napidíjai a vármegye által viselendők s a vármegye ezeknek fedezésére alappal nem bír, a trachomával meglepett községek szegénysorsú [...] népe pedig inkább kész áldozatul esni a veszedelmes ragálynak, mint a gyógykezelés költségeinek elviselhetetlen terhét magára vállalni" 39 Ezért az alispán ismételten kérte a minisztériumot, hogy fizesse a járványorvos díját. Sok esetben a szakközegeket sem tájékoztatták arról, hogyan is kellene a trachoma-ellenes intézkedéseket végrehajtani. Nyitra megye alispánja például a Privigye és Miava járásbeli járvány ügyében kérte szakember kiküldését a minisztériumtól, ahol a trachoma-helyzet miatt a járási orvos és a főszolgabíró ellen eljárást kezdeményezett, mert - mint fogalmazott -: „úgy látom, hogy közegészségügyi közegeink egy része alig bír olyan képességgel, minőt a baj gyökeres kiirtása feltételez" 40 A felvidéki trachoma-helyzet összefüggött az érintett megyék lakosságának szegénységével. „A kór terjedésének oka leginkább onnan ered, hogy a fertőzött két járás lakossága szegénysége miatt — napszám aratási és más mezei munkákba, idegenbe, leginkább az alföldre, kénytelen vándorolni, hol 4-5 hónapon át a betegek az egészségesekkel zsúfolt lakásokban lanyhább gyógykezelésben részesülnek, s így a betegen távozottak betegsége súlyosbodva, az egészségeseken távozottak közül pedig sokan azok által fertőzve érkeznek haza, mit azon körülmény bizonyít, hogy minden évnek őszén rendszerint foganatosított általános szemvizsgálat trachoma-beteg szaporulatot eredményez. Itthon ismét téli hónapokban szűk lakásokban élő, nyomorral küzdő lakosok, a trachomában szenvedő családtagok által fertőztetnek." 41 - áll Bars megye alispánjának jelentésében, hozzátéve: a helyzetet súlyosbítja, hogy a trachomas katonákat hazaengedik ahelyett, hogy katonai kórházban kezelnék őket. 4.2. Megoldási lehetőségek az idénymunkások kezelésére Az idénymunkások általában családostul, külön munkavezetővel, 120-160 fős csoportokban vándoroltak. 4 " A csoportokban trachomások együtt vonultak az egészségesekkel, és mire a közel féléves idénymunka-szezonnak vége lett, sokan megfertőződtek. Többféle megoldási terv született. Kísérlet történt arra, hogy a fertőző munkások névjegyzékét átküldjék a munkahelyen illetékes hatóságnak, amely gondoskodott volna a betegek elkülönített elhelyezéséről és gyógykezeléséről, de ez megvalósíthatatlannak bizonyult. 4j Készült továbbá egy szabálytervezet, mely szerint az egészséges és a trachomas munkások külön vonultak volna idénymunkára, de a kísérlet során kiderült, hogy a birtokosok ugyan még fölfogadtak volna 39 MOL Kl 50-2564-1895-IV-l 6-63668-76766 40 MOL K150-2564-1895-1V-16-63668- 19349 41 MOL Kl50-2564-1 895-IV-l6- 74758 42 A vándormunkásokhoz Id.: Mühoffer Sándor: A mezei munkás-viszonyok hazánkban. Budapest, 1893. 43 A vándormunkások elhelyezése általában nagy barakkokban történt, elkülönítésről tehát nem volt szó. Ezen túl nem volt megoldott az orvosi ellátás sem, nem volt kidolgozva az uradalmi orvosok tartásának rendszere, illetve a kezelési díjak fizetésének módja sem. - A trachoma és a mezőgazdasági munkások. MK 1897. jún. 20.
