Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
ADATTÁR — DOCUMENTS - KISS László: Csáky Imre bíboros szándéka 1718-ban a magyarországi ásványvizek összeírására
CSÁKY IMRE BÍBOROS SZÁNDÉKA 1718-BAN A MAGYARORSZÁGI ÁSVÁNYVIZEK ÖSSZEÍRÁSÁRA KISS LÁSZLÓ „A magyar ember nembánomságának és fürdőink s ásványvizeink története ugyanaz... mindenkor meg volt a legmesszebb törő szándék, de végrehajtó tettre a szándék úgyszólván soha se jutott" - sóhajtott fel 1902-ben a kor kiváló orvostörténésze, Győry Tibor (Győry 1902). Az ásványvizeink történetét a 19. század közepéig áttekintő írásában, Győry az ásványvíz-ügy rendezésének első szándékát Mária Terézia korára teszi. Az ő, 1762. december 29-én kelt legfelsőbb kézirata alapján 1763. január 17-én a Helytartótanács rendeletben szólította fel a megyék „fizikusait" /főorvosait/ a megyéik területén található ásványvizek felkutatására és összeírására. A Győry közlése után kiadott hazai és külföldi, balneohistóriai munkák is az 1763-as dátumot tekintik az ásványvizek iránti „állami", intézményesített érdeklődés első jelének (Gortvay 1953, 139, Vida 1979, 24, Mulík 1981, 45, Kfízek 1987, 88). Nem lesz talán felesleges felhívni a figyelmet egy olyan „szándékra", amely majd félévszázaddal előzte meg Mária Terézia rendeletét. E szándékra egy magánlevélben talált rá Waltherr László (1788-1863) levéltáros, a Magyar Tudós Táraság (Magyar Tudományos Akadémia) levelező tagja. A levelet a reformkor jeles folyóirata, az Athenaeum 1840-es évfolyamának hasábjain tette közzé (Waltherr 1840, 391-393). íme az „érdekes levél": „ Méltóságos Gróff Uram. Minthogy régtül fogyást semmi tudósítását nem vettem kgldnek kívántam azért magamat kedves emlékezetibe jutatnom, egyszersmind értekeződnöm kedves egésségéről, mellyel én kivált most múlt napokban éppen nem dicsekedhettem, mivel egynehány rendbéli alkalmatlan accidenseim történvén, azok miatt nyavalyáskodtam. Jelentette volt elsőben is magát az jobbik lábomban köszvény forma fájdalom, subsequált daganattal, azok rész szerint meg szűnvén, hideglölés jőve, és végtére régi kedvetlen vendégem Colica Imelly már négy Esztendőiül fogyást nem alkalmatlankodott/ keményen előfogot volt, kiért is most az savanyu víznek italját continuálván, az orvosim praescriptiojábúl is az Tárcsái vagy is Pinkafeldi ferdőbe menni szándékozom; mellynek alkalmatosságával juta eszembe melly számosan tanáltatnak Hazánkban sok hasznos minerális vizek, az mellyeknek belső virtusa annak rendi szerént nem constálván, merő mint egy el temettetik az földnek és természetnek beneficiuma, annyival inkább hogy az Doctorok és Apatikák kivált a mi hazánkban igen szűken tanáltatnak, kihez képest méltó volna hogy az közönséges Jóra és haszonra az ollyatin természetiül ki mutatott beneficiumoknak valóságát lehetne ki tanidni, és melly nyavalyáknak, mellyek használhatnak meg tudni. Ennek hogy rész szerint kgld által is végére járhassunk,