Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS Gábor: A cs. és kir. haditengerészet orvosi kara az I. világháború idején
munkáját 330 fős egészségügyi segédszemélyzet segítette. A pulai haditengerészeti kórház I. világháborús tevékenységének csupán 1916-ig terjedő időszakáról maradt fent adat, az alábbiak szerint 17 . 1914 1915 1916 beteglétszám 9905 10307 10553 műtétek száma 795 958 1529 röntgenfelvételek száma 536 842 1019 laboratóriumi vizsgálatok száma 4837 7328 5512 fogorvosi vizsgálatok száma 7899 13890 10897 Egy - egy kisebb kórház működött Dignanóban 18 , valamint Sibenikben, amelyet a világháború kitörésekor hoztak létre tartalékkórházként, 3 orvossal 19 . Minden kórház saját egészségügyi osztaggal működött, ezekhez lelkészet is tartozott. A flotta egészségügyi intézményeinek napirendje megegyezett. Naponta két alkalommal tartottak vizitet, reggel 8kor és délután 4-kor. A haditengerészet a háború kitörésekor egy kórházhajót 20 rendezett be, amely korábban utazóhajóként üzemelt Africa néven. A 300 férőhellyel berendezett, illetve átépített gőzhajó műtőt és röntgenszobát is kapott. A hajó felszereltsége és orvosi személyzete a súlyos sérültek ellátására, műtéti beavatkozásokra is megfelelt, de feladata elsősorban a haditengerészet sebesültjeinek és betegeinek mielőbbi, szárazföldi egészségügyi intézetbe történő eljuttatása volt. A 8 orvossal működő hajó a világháború végéig szolgálatban maradt a cs. és kir. haditengerészet X. gőzöse néven (Spitalschiff der k. u. k Flotte Dampfer X.). A genfi egyezmény értelmében fehérre festett, az oldalán zöld csíkkal ellátott hajó utolsó útjára 1918. okt. 24-én került sor 21 . A tárgyalt nehézségek, valamint az egyre romló élelmiszerellátás ellenére a flotta egészségügyi helyzete a világháború négy éve alatt kielégítő volt. Az első két háborús év élelmiszerellátása a flottánál megfelelt az elvárásoknak. 1916-ban azonban már jelentkeztek a beszerzési nehézségek. Új élelmiszerek bevezetésével is kísérleteztek. Ilyen volt a tejpor megismertetése a legénységgel, amely nem járt nagy sikerrel 22 .1917 - 1918-ban az élelmiszerhiány már kritikus szintre jutott. 2 ". Ennek következtében csökkent a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. A szigorú egészségügyi rendszabályoknak köszönhetően azon17 KAW MS OK 466. d. XIV. -4/1. sz. 18 Vorschriften 1891. Statut für die k. u. k. Marine-Sanitäts-Anstalten. 1. 19 Johann Tertschek: Das Sanitätswesen der ö. u. Land- und Seestreitkräfte im Weltkrieg 1914 - 1918 (a továbbiakban Tertschek). Eigcnvcrlag, 2006., 66. 20 A Vöröskereszt 8 kórházhajót üzemeltetett. A Haditengerészet alárendeltségébe tartozó cs. és kir. Dunai Flottilához 3 kórházhajó tartozott, amelyek a Dunán és a Száván közlekedtek. A fentieken kívül további 18, különböző katonai és civil szervezetek által fenntartott, egykori dunai utasszállító hajó dolgozott kórházhajóként. In: Tertschek 68 - 75. 21 Tertschek 67. 22 KAW MS I. GG 45/b - 4/6 - 1916. sz. 23 Az 1914-re érvényes napi 60 dkg kenyéradag 1917. január 1-től 40 dkg-ra csökkent. (A máj. 1. és okt. I. között adott, napi 2 dl bort azonban mindvégig kiosztották.) 1918-ban a hátországban még rosszabb helyzet uralkodott. Ekkor 100 fő tengerészt pihenés céljából mezőgazdasági munkára, Mezőhegyesre akartak küldeni. A m. kir. földmüvelésügyi miniszter nem támogatta az elképzelést, mert a hadifoglyokénál jobb ellátást nem tudtak volna részükre biztosítani. In: KAW MS PK XV/2-2/10- 1918. sz.
