Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS Gábor: A cs. és kir. haditengerészet orvosi kara az I. világháború idején
ban a fertőző betegségek kevésbé fenyegették a haditengerészetet, mint a szárazföldi hadsereget. A legtöbb esetet a légúti, illetve tüdőmegbetegedések okozták. Ezek oka a hajókon uralkodó, nem megfelelő szellőzés miatt kialakult párás, meleg levegő volt, amely akár a 43 C fokot is elérhette 24 . Még rosszabb képet mutatott a tengeralattjárók levegőjének minősége. Felszíni haladás során a levegő hőmérséklete elérte a 30 C fokot, a páratartalom pedig a 75 - 80 %-ot. Merülésnél a hőmérő 35 C fokot mutatott, a pártartalom elérhette a 100%-ot is. A gépházban a hőmérséklet 50 C fok körül mozgott 25 . A fertőző betegségek közül leginkább a malária és a nemi betegségek fordultak elő. 100 fertőző beteg közül 30-40 valamely nemi betegség miatt szorult kezelésre 26 . A kép azonban kedvezőbb volt, mint a szárazföldi hadseregnél 27 . A Haditengerészet ugyanis szigorúbb ellenőrzést vezetett be, ennek hatására a legénység 7%-os fertözöttsége 1,3 %-ra csökkent. Az ellenőrzés mellett a haditengerészet Kumborban egy bordélyházat is működtetett. A legénység csak ezt látogathatta 28 . Nagy gondot fordítottak a megelőzésre is. A Monarch nevü sorhajón központi szexuális oktatás folyt a matrózok számára. Az orvosi kar a hajókon is megállta a helyét. Példa erre a cs. és kir. haditengerészet egyik jelentősebb, a Horthy Miklós által irányított, az otrantói szorosnál lezajlott győztes ütközetének orvosi jelentése 29 . A három órát tartó szakadatlan ágyúzásban 3 osztrák magyar hajó (a Novara, a Helgoland és a Saida nevü cirkálók), valamint több olasz és angol cirkáló vett részt. A csata szünet nélkül a végső döntésig folyt, ami megnehezítette a sebesültek ellátását, elszállítását. A szállítás egyébként is nehézkes volt a hajók szük folyosóin, sőt ez a súlyosan sérült Novara alsó részein szinte lehetetlenné vált. A könnyű és súlyos sebesültek szétválasztása a heves ágyúzás miatt megoldhatatlan feladatnak látszott, mert a legtöbb sérült a fellépő sokk miatt súlyos sérültnek tűnt. A látható repeszsérüléseket szenvedettek azonnal tetanus injekciót kaptak. A sebesültek egy helyre gyűjtése is rossz lépésnek tűnt. A csatát követően azonban, köszönhetően a gondos ellátásnak, mindegyikük, összesen 54 fő, köztük 12 fő súlyos sérült életben maradt. A sebesülteket, köztük Horthy Miklós sorhajókapitányt a X. gőzös vette fedélzetére. A csata vesztesége közé tartozik 15 halott is. Ök azonnal meghaltak. Többnyire gránáttalálat végzett velük, illetve a robbanások által leszakadt vastartozékok okozták halálukat. Két tengerészen viszont külsérelmi nyomok nem látszottak. Vélhetően a sokk következtében lelték halálukat. A haditengerészet egészségügyével a nagyközönség a különféle kiállításokon ismerkedhetett meg. Ezért nem volt ismeretlen számukra a haditengerészet orvosi kara, illetve egészségügyi szolgálata. Az 1915 áprilisa és júniusa között Budapesten megrendezett hades népegészségügyi kiállítás során az épülő Szent István csatahajó fedélzeti kórházát eredeti méretben (8, 5 m hosszú és 4 m széles) mutatták be j0 . Az egészségügyi személyzetet felöltöztetett babák jelenítették meg. 24 KAW MS I. GG 45/B - 1914. sz. 25 KAW MS 1. GG45/C-4/4. - 1917 sz. 26 KAW MS I. GG 45/B - 11/1. - 1914. sz. 27 Lásd: Nemi betegségek az osztrák - magyar haderőben az első világháború idején. In: Orvosi Hetilap 2006. nov. 19. 2237-2238. 28 KAW MS I. GG 45/B-4/4. - 1914. sz. 2 " KAW MS I. GG45/C- 1917. sz. 30 KAW MS PK XIV.-8/4- 1915. sz.
