Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS Gábor: A cs. és kir. haditengerészet orvosi kara az I. világháború idején
fogorvosi ambulancia és röntgengép is működött 9 . A kórtermi vizit reggel 8.30-kor kezdődött. A viziten az orvosok és az ápolószemélyzet teljes létszámban vett részt 10 . A cirkálók 500 fős személyzetét 1 orvosnak kellett ellátnia. A torpedónaszádon és a tengeralattjárókon nem volt orvos". Ekkor a tengerészeti osztály a szárazföldi hadsereghez fordult legalább 10 fős átmeneti segítségért, amely tartalékos orvosok átengedését jelentette. Azonban a hadsereg orvosi kara is hiánnyal küzdött. Ezért sem a cs. és kir. hadsereg, sem pedig az osztrák Landwehr, illetve a m. kir. honvédség sem tudott segíteni 12 . így a létszámhiány állandósult. Ezt szakértelemmel ellensúlyozták, az orvosok továbbképzésére ugyanis rendszeresen sor került. A pulai kórházban tartott gyakorlatokat és előadásokat más-más témában havonta tartották 13 . A haditengerészet egészségügyét a cs. és kir. Hadügyminisztérium tengerészeti osztályának segédszervezeteként (II. ügycsoport 9. osztály), a pulai hadikikötőben működő tengerészeti egészségügyi hivatal irányította 14 . Vezetője, a flotta egyetlen vezértörzsorvosa a haditengerészethez tartozó szárazföldi és a különféle hajókon működő egészségügyi intézményeket felügyelte. Személyi és katonai ügyekben viszont a cs. és kir. pulai kikötői admiralitás alárendeltségébe tartozott. A hivatal vezetője szakmai felügyeletet gyakorolt az orvosi kar felett, valamint irányította az orvosok továbbképzését. Ellenőrizte a haditengerészethez tartozó intézmények és a hadihajók egészségügyi viszonyait és élelmiszerellátásukat. A hivatal tanácsadó testületeként ugyancsak Pillában székelt a tengerészeti egészségügyi tanács is, amely tudományos - technikai kérdésekben tanácsadóként működött 15 . A tanács rendes és rendkívüli tagokból állt. Elnöke a tengerészeti egészségügyi hivatal vezetője volt. A rendes tagok közé tartozott a pulai hadikikötő vezető orvosa, a pulai haditengerészeti kórház vezető orvosa, valamint a Pulában szolgáló összes tengerész törzsorvos. A rendkívüli tagokat a tengerészeti egészségügyi hivatal egy-egy szakmai kérdés megvitatásához kérte fel. A tanács általában havonta ülésezett. A tagok legkésőbb két nappal az ülés előtt kapták meg a napirendet. Az ülésen ismertették a megtárgyalandó kérdéseket, amelyeket viták követtek, majd névszerinti szavazással határoztak az egyes kérdésekben. Először a rangban legfiatalabb szavazott, végül a rangidős orvos adta le a szavazatát. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. A haditengerészet az I. világháború idején 3 szárazföldi kórházat tartott fent. A legnagyobb intézmény az 1862-1863-ban, Pulában átadott haditengerészeti kórház volt 16 . Az 500 ággyal rendelkező kórház a szakellátások teljes körét felölelte a sebészettől a fogorvosi ellátásig. Az intézmény egyben a haditengerészet orvosi továbbképző kórháza is volt. Parancsnoka egy I. osztályú fötörzsorvos volt, aki egyben a pulai kikötő egészségügyi főnökének tisztét is betöltötte. Orvosi kara 30 főből állt. Az orvosok 9 KAW MS I. GG 45/d - 7/2 - 1914. sz. 10 U.o. 14-57. "A Monarchia haditengerészete megközelítőleg 100 különböző nagyságú hajóval, naszáddal, illetve tengeralattjáróval rendelkezett. 12 KAW MS 1. GG 45/a - 1/14 - 1917. sz. 13 KAW MS 1. GG 45/a - 1/1 - 1917. sz. 14 Sanitäts-Vorschriften k. und k. Kriegs-Marine (a továbbiakban Vorschriften 1891). Wien, 1891., K. u. k. Hofund Staatsdruckerci, Statut für das k. u. k. Marine-Sanitäts-Amt 1- 5. 15 Vorschriften 1891. Vorschrift für das k. u. k. Marine-Sanitäts-Comite 1 -4. 16 Vorschriften 1891. Statut für die k. u. k. Marine-Sanitäts-Anstaltcn. 1.
