Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - GROÁK Lajos: Az orvos-hérosztól az életmódi orvoslásig

A tűz és víz finomabb differenciái alapján hat alkati típust különböztet meg. Ezek hordozóira jellemző, hogy különböző életkorban más-más évszakban lesznek betegek. E doktrína szerint még az alkati típustól determinált betegségek is befolyásolhatók megfelelő életmóddal. Az életmód legyen ellentétes az évszakkal. Röviden: nyáron hütsön és nedvesítsen túlnyomóan növényi ételekkel, télen melegítsen és szárítson hígítatlan borral, száraz húsokkal, a zöldségek mellőzésével. A különböző életkoroknak, sőt a nemeknek is megvan a specifikus keveredési mintája. A gyermek nedves és meleg, a fiatalember száraz és meleg, a férfikor teljében száraz és hideg; az idős ember hideg és nedves. A férfiak a nőknél mindig melegebbek és szárazabbak. Az élet kezdetén egyformák, de később a férfiak megerőltetöbb életmódnak vannak kitéve, ezért felmelegednek és kiszáradnak. A nők kényelmesebb életmódjuk folytán nedvesebbek s a meleget havonta kiürítik a testükből, így hidegebbek. (Az ókori görög társadalom és kultúra, minden csodálatraméltósága ellenére a nőket nyíltan alacsonyabb rendűnek tartotta. Nyilván ez is befolyásolta ezt a klasszifikációt, hiszen a meleg és a száraz volt az értékesebb kvalitás.) A lélek is tüz és víz keveréke. A legmagasabb értelmet és memóriát a legnedvesebb tüz és legszárazabb víz eredményezi. Ha a tüz kissé elmarad a vízhez képest, az intelligencia is mérséklődik, de pótolja az állhatatosság. Helyes életmóddal a hiány korrigálható. Milyen legyez ez? Ne töltse túl magát étellel-itallal. Erős futás megszabadít a nedvességtől. Jó a séta, hánytatás. Ha a tüz ereje csekélyebb a vízénél, együgyű lesz az ember. Mivel a lélek mozgása lassú, a gyorsan tovatűnő érzékszervi észlelések csak kis része érkezik a lélekbe, és a mozgás lassúsága miatt csak rövid hosszon keveredik vele (mint ahogyan egy lassan futó filmen egy rövid esemény kevés kockán fog látszani). Mert a lélek észlelései, melyek a látás és hallás útján érkeznek, gyorsak, a tapintás útján jövők lassúbbak, ezért könnyebben észlelhetők. A lassú lélek tehát sűrűn folyó, viszkózus volta miatt nem érzékeli a röviden ható benyomásokat. A helyes életmód ezen is segít. A víz még nagyobb mérvű elhatalmasodása már elmebajt eredményez. Az őrültség lassú típusú: semmiségekért sírnak, félnek attól, amitől nincs miért, ok nélkül szomorúak, és semmire sem reagálnak értelmes ember módjára. Ez nyilván depresszió, azaz melankólia, amit aztán a medicina történelmi időkön át a fekete epének tulajdonított. Ugyanezen mű második könyve gyakorlati tudnivalókat közöl. A növényi és állati eredetű élelmiszereket a tápérték, továbbá a szárító-nedvesítő, ill. hütő-forrósító hatása szerint veszi számba, de figyelmet fordít a laxáns vagy adstringes hatásra is. Az árpával kezdi, ami kásaként fontos szerepet kap a beteg-étrendben. Könnyű eledel, szárító és hűtő hatású, így bármely gyulladásban jól szolgál. A búzakenyér bőséges dicséretben részesül, különösen a kelt búzakenyér tápláló volta miatt. A fiatal állatok húsa könnyebb a vénekénél; a vadhús szárít; a madarak szárazabbak, mint a négylábúak, mert nincs húgyhólyagjuk. Az örvös-galamb a legszárazabb, de még annál is szárazabb a hal. A színhús borban eltartva szárít és tápláló. A száraz étel több erőt ad, mint a nedves, mert azonos térfogatban „súlyosabb és táplálóbb". A tojás erős, mert az állat belőle ered. A zöldségfélék nedvesítő és hűtő hatásúak, ezért télen nem ajánlottak. A gyümölcsök laxáns hatását emeli ki. Az egészséges életmód része az időnkénti hánytatás; az alvás éhgyomorra soványít és hűt, étkezés után ártalmas, mert az étel nem tud feloldódni. A tunyaság, henyeség nedvesít és gyengít, mert a lélek nyugalomban nem használja fel a test nedvességét. A testgyakorláshoz sorolja az érzékszervi és kognitív funkciókat is, mivel a lélek melegedését okozzák,