Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁSZTOR Emil: Orvosegyetemi oktatás hazánkban 1769 és 1971 között, különös hangsúllyal az anatómiára és a koponyatanra
nemcsak a szaknyelv reformálását követelte, de nagy tanulmányt is írt ennek érdekében Onomatologia anatomica címmel 1880-ban. A siker csak lassan, tizenöt év után érett be, amikor 1895-ben, Baselben, nemzetközi egyetértéssel megszervezték az első anatómiai nomenclaturat, a Baseli Nomina Anatomicat (BNA). Az addig kb. 30-40.000 elnevezés (jelentős számú ismétlés, szinonima) nagy részét eltörölték és csak 5.000 került a hivatalos listába. Később ezt kongresszusokon revideálták: Jéna (JNA,1935), Párizs (PNA,1955). Jelenleg egy 23 tagú nemzetközi bizottság (FCAT, Federative Committee on Anatomical Terminology) gondoskodik az anatómiai nevezéktan „karbantartásáról". Jelenleg kb. öt és félezer anatómiai fogalom van a hivatalos listában. Az anatómia nemzetközi és hazai szaknyelve fejlődésének történetéről Donath Tibor professzor munkássága ismeretes. Az 1784-ben már Pestre költözött egyetem első évtizedeit az élénk, alkotó aktivitás jellemezte, de a II. Ratio Educationis (1806) az Egyetem autonómiáját jelentősen megnyirbálta. A francia forradalom hatásának reakciójaként az egyetemi igazgatás központosítása és az állami hatalom akaratának intenzívebb crvcnyccítács ellenére zz orvoskar fej!^^ « « tudományos munka nem akadt meg. Trnka után az anatómia tanszéken Rácz Sámuel prosectoraként (boncmestereként) dolgozott Hauptmann Károly Frigyes 9 1784 és 1790 között, Szening János (1757-1806) pedig 1791-től 1805-ig volt a tanszék vezetője.. Történelmi fordulat következett be az egyetemi oktatásban, mikor Rácz Sámuelt (17441807) nevezték ki egyetemi tanárnak a Budára költözött Nagyszombati Egyetem anatómia és élettani tanszékére, ő pedig elsőként magyar nyelven kezdett előadni. Már korábban, 1772-ben megjelent tőle Az emberi élet általános ismeretét tanító könyv. Bár az anatómiai tanszék vezetője is volt, anatómiai tankönyvet nem írt, inkább a klinikai problémák érdekelték és így jelentek meg fontos tanulmányai: Orvosi oktatás, mellvben 10 leggyakrabb és legközönségesebb belső nyavalyáknak jelei és orvosságai röviden leiratnak (1776, amit két év múlva újra kiadtak), 1789-ben pedig A physiologiának rövid sommája, amelyet a téma fontossága miatt Peterka József Sebestyén (1768-1825) 1810-ben latinra fordított. További tanulmányán kívül nagyon fontosak voltak nemzetközileg elismert szerzők (Benkő Sámuel (1735-1825), Plenck Joseph Jakob (1735-1807), Störck Anton (1731-1803) munkáinak magyarra történt fordításai. Rácz Sámuel szívesen szögez le elvi álláspontokat: „Orvosi Tudománynak az a Tudomány neveztetik, mely az eg ésség et fent artya, és a betegségeket megorvosolva". Máig érvényes módon határozza meg a fiziológia lényegét, célját és tárgyát: „Physiologiának azt a tudományt nevezzük, amely az emberi természetnek egészséges munkáit magyarázza. Célja, hogy az emberrel megesmértesse egészségének természetét, különbségeit, okait és cselekedeteit. Tárgya nem egyéb, hanem csak egyedül az eleven és egészséges emberi test." Rácz Sámuel munkásságából több részt szeretnék in extenso ismertetni, hogy filozófiai álláspontja, egyetemi oktatási koncepciója, nyelvi magyarításai és helyesírási javaslatai saját szavaival kerüljön elénk. Az élet néhány fontos tételéről a következőket mondta: „A lélek... minekutánna_a testől elválik, el nem vész, hanem oda mégyen, a hova a b ölls Teremtő para ntso lja. A Test ellenben rothadás által ele nyészl ik, és a férgek eledelévé válik". ,, ...mikor öntődik a magzatba a Lélek?" „ ... most közönségesen azt ta rtvá k, hogy abban a 9 Győry Tibor részletcsen ír könyvében (pp. 169-170) Hauptmann gyászos egyetemi szerepléséről. Munkaköri hanyagsága, megbízhatatlan viselkedése, összeférhetetlen magatartása miatt elbocsátották az egyetemről. 10 Az aláhúzás felhívja a figyelmet, hogy nem sajtóhibáról, hanem ma már nem használatos írásmódról van szó.
