Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁSZTOR Emil: Orvosegyetemi oktatás hazánkban 1769 és 1971 között, különös hangsúllyal az anatómiára és a koponyatanra
szempil l a ntotb an a' lélek is jelen vagyon, melyben a' magzat fogantatik" ... „a magzatnak formáitatása a' fogantatás után mintegy az harmadik hétre esik, ...az hetedik vagy nyoltzadik héttől fogva kezdődik a' tsontformálás (osteogenia) ", (mindkét megfigyelés megfelel a ma elfogadott időpontnak) „ ... embereknek tsontép ületty e 240 tsontokból áll " (ma 252 csontot ismerünk szervezetünkben). Rácz Sámuel hervadhatatlan érdeme az orvos-egészségügyi szaknyelv magyarítása. Sok, korábban csak görög, latin vagy arab elnevezésű szervnek, szervrészletnek, anatómiai, ép vagy kóros struktúrának adott magyar nevet: „Az emberi testnek álló részei sokfélék, úgymint: tsontok (ossa, mai néven csontok), kötők (ligamenta, ma szalagok), inashusok, avagy másképpen szálashusok (musculi, mai néven izmok), érzőinak (nervi, mai névenn idegek), stb". „Az érzőinak nem tsak éreznek, hanem az inashusokat is moz gattyá k". „Az emberi test osztatik Főre, Derékra és Végekre. A Fő hajatlan és hajas részre, a hajatlan rész ábrázatnak, a hajas koponyának mondatik. A hajas rész osztatik első, belső 's hátulsó részre és két oldalakra". Az agykoponyában nyolc csontot tárgyal (a mainak megfelelően); az os temporalet (mai magyar nevén halántékcsontot) vakszemtsont-nak nevezi. Az izületek (nexus ossium): tsontoknak öszve foglaltatása. Mozdíthatatlan koponyaizületeket felosztja: 1. varrás (az agykoponyában), 2. egyesülés (az arckoponyában) és 3. szegzés (a fogaknál). Rácz Sámuel szövegét (1789) ma lényegesen nehezebb olvasni, mint a 40 évvel későbbi, hasonló szöveget Bugát Páltól (1828). Rácz Sámuel magyar nyelvű tankönyveivel és egyéb tanulmányaival, valamint magyar szakfordításaival az orvostudomány több ágának magyar nyelvű oktatását indította el, egyes szakmák magyar nevezéktanának alapját teremtette meg. Munkássága alapján őt tartjuk a magyar nyelvű orvosi tankönyvirodalom megalapítójának. Nyelvmagyarító munkássága nemcsak orvosszakmai körökben, de a nemzeti érzésű elitben is elismerést szerzett. Csokonai Vitéz Mihály ódát írt hozzá (1793): A híres Rácz Sámuel Úrhoz Uram! örvendez a magyar Haza, hogy a mostani Aesculap fiait hallja Magyar hangon szólani; Hogy görög-módi ruháit Hippocrates letette S magyar köntösre váltotta S már azt is megszerette. Galenus már Pestet lakja, Szólván magyar nyelven a', Hangzik a Dunának mindkét Partjain Avicenna.- ... ... Nyújtja ezt egy igaz magyar, Egy hazafi szívesen. Míg magyar vérrel buzognak Életere ágai, Hazájának és az úrnak Híve lesz Csokonai.
