Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁSZTOR Emil: Orvosegyetemi oktatás hazánkban 1769 és 1971 között, különös hangsúllyal az anatómiára és a koponyatanra

lett (Trnka Wenzel Krzowitz, cseh származású, 1739-1791) évi 1200 forintos fizetéssel/ Tanársága 1770-től 1790-ig tartott, miközben az Egyetem 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött. Ma nevetségesen minimálisnak hat, az annakidején nagyon pozitívnak tartott egyetemi fejlesztés, hogy az Orvoskar klinikai tanszékeihez tartozó ágyak száma, a jobb pesti lehetőségek mellett, 16-ra bővült. De a város vezetősége, érthetetlen okból, a többszöri kérés ellenére, ellenállt annak, hogy az egyetemi oktatás céljára a Szent Rókus korházban is ágyat, betegelhelyezést biztosítsanak. Trnka Pesten az anatómiát az általános kór- és gyógytan tanszékre cserélte, jelentős számú patológiai és klinikai tanulmánya (maláriás láz, cukorbetegség, tetanus, rachitis, szembetegségek, stb.) jelent meg, ugyanakkor, nagy szakmai tekintélye ellenére, anatómia tankönyvet nem írt. Anatómiai előadásait Ferdinand Joseph von Zé?6er (1727-1808)

4 kitűnő, compendium-szerü, csupán 412 oldalas tankönyve alapján tartotta és tanítványai is főleg azt használták. A diákokkal való közvetlenebb kapcsolatot biztosította az is, hogy abban az időben egy tanárnak átlagosan évente 10 tanítványa volt, Trnka a boncolásokat is velük együtt végezte, és az oktatáshoz régebbi saját preparátumait is felhasználta.

3 Trnka 3000 kötetes szakmai könyvtárat adományozott az Egyetemnek. Az anatómiai oktatásnak nagy fellendülést jelentett, amikor //. József személyes látogatása után az Egyetemet jobb körülmények közé, Pestre helyeztette. A mai Kossuth Lajos és Semmelweis utcák kereszteződésében (az akkori Hatvani- és Újvilág utca sarka), a korábbi jezsuita rendi kolostorban több munkaszoba, csontfőző helységek és nagyméretű boncterem állt rendelkezésre. Az oktatás célját szolgáló értékes viaszfigurák a firenzei Pitti palotában Feiice Fontana (1730-1802) vezetésével működő viaszbábu-műhelyből származtak és II. József ajándékai voltak.

6 Az 1770-es években von Leber német és latin nyelvű tankönyvein kívül még másik két latin nyelvű anatómia tankönyv volt népszerű a Nagyszombati Egyetem diákjai között. A dán származású Jacobus Benignus Winslow (1669-1760), a párizsi, és a német Bemar dus Siegfried Albinus (1697-1770), a leideni egyetem anatómus professzorainak tankönyvei voltak használatosak. Winslow könyve eredetileg franciául jelent meg (1732). majd németre (1733), végül a nagy siker miatt latinra is (1753) lefordították. Albinus tankönyve latinul 1756-ban jelent meg. Az egyetemi oktatás akkor még kizárólag latin nyelven folyt. A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtárban, nagy örömömre, tanulmányozhattam ezeket a latin nyelvű, 250 éves tankönyveket. Winslow és Albinus tankönyvei, kisalakú (zsebkönyv méretű) kiadványok, 350 illetve 308 oldalon tárgyalják az emberi csont- és izülettant, amin belül 80, illetve 85 oldalt szentelnek a koponya és 8 oldalt a fogak ismertetésére, míg von 3 ugyanakkor egy tanársegéd csupán 150 forint évi fizetéssel csak nyomorgóit. 4 von Leber a bécsi egyetem anatómia, sebészet és törvényszéki orvostan tanára, Mária Terézia sebész orvosa volt. Az 1772-ben megjelent, nemzetközi hírű, anatómia tankönyvét 1777-ben latinul is kiadták és átdolgozott kiadása még halála után 100 évvel, 1908-ban is megjelent. Az eredeti könyvben 37 oldalon ismerteti a koponyát. 5 A bonctermi oktatást nagyban akadályozta a viszonylag kis városban a hullák hiánya, ezért rendelet született, hogy Pozsony és Nyitra vármegyékből a kivégzettek tetemeit az Egyetemre kellett szállítani. 6 Az oktatás célját kitűnően szolgáló de egyben nagy művészeti értékű viaszfigurák döntő többsége, főleg a háborús sérülések következtében, elpusztult. Egyetlen természetes méretű figura maradt meg jó állapotban, egy fekvő női akt, amely a feltárt mell- és hasüregben élethűen ábrázolja a szerveket, az ereket és idegeket. Az értékes művészi alkotást a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum őrzi.