Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁSZTOR Emil: Orvosegyetemi oktatás hazánkban 1769 és 1971 között, különös hangsúllyal az anatómiára és a koponyatanra
kórfolyamatok, 5. Vérkeringési rendszer normális és kóros működésének mechanizmusai, 6. Ionizálóés nem ionizáló sugárzások biológiai hatásai, 7. A hepatológia, 8. Folyadék és elektrolit háztartásszabályozása, 9. Sejt-, extracellularis mátrix, rostrendszerváltozások, 10. Mikroorganizmusok és anyagaik, 11. Gyógyszerészeti tudományok, 12. Magzati és újszülöttkori orvostudomány, 13. Klinikai pszichológia és pszichiátria, 14. Endogén cardio- és vasoaktiv anyagok, 15. Pathobiokémia, 16. Embriológia, 17. Közegészségügyi és egészségtudományi kutatások, 18. A neuropszichiátriai megbetegedések neurobiológiai alapjai, 19. A humán molekuláris genetika és géndiagnosztika alapjai, 20. Elméleti és klinikai immunológia, 21. Krónikus betegségek gyermekkori prevenciója, 22. Gastroenerológia, 23. Fogorvostudományi kutatások, 24. Experimentális és klinikai farmakológia, 25. Klinikai haematológia, 26. Klinikai endokrinológia és experimentális vonatkozásai, 27. A támasztó és mozgató szervrendszer működésének fiziológiája és patológiája, 28. Klinikai neurológiai kutatások, 29. Légzőszervi betegségek klinikai és kísérletes kutatása. Az egyetem 25 klinikáján magas szintű gyógyítás és oktatás is folyik. A tudományos életet 1500 publikáció / év, 1400 impakt faktor / év és 35 - 40 Ph.D. disszertáció /év számok jellemzik. Az egyetem büszkesége 3 Nobel díjjal jutalmazott, az egyetemen tanult magyar orvos. 2004. október 18-án az Idegtudományi Doktori Iskola felvette Szentágothai János nevét. Palkovits Miklós (1933- ) akadémikus tudományos munkássága (neurohormonok, neurotranszmitterek, neuropeptidek és ezek receptorainak feltérképezése) egy új idegtudományág, a kémiai neuroanatómia megteremtésével nagy nemzetközi elismerést nyert. Ami pedig az orvosegyetemi oktatáson belül a magyar orvos-egészségügyi szaknyelv jelenlegi helyzetét illeti, Donath Tibor (2003) a következőt írja: „A mi feladatunk a hazai szakszógyűjtemény megteremtése, ill. újraélesztése,...a latin, itt, angol szakszógyűjtemény magyarítása". Nemcsak a helyzetet értékeli, de tanácsokat ad és javaslatokat tesz a szóalkotási munkához és a meglévő lehetőségek kihasználásához. Nagyon fontosnak tartja az eponimák jl használatát, mert az a klinikusok számára is érthetőbbé teszi az anatómiai megfogalmazást. V. Magyar Királyi Kolozsvári Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem I. Ferenc József 1872-ben szentesítette a Magyar Királyi Kolozsvári Tudományegyetem alapítását négy tudománykarral. Az egyetem a tanszabadság elvei alapján kezdett működni, szabályzata pedig a pesti egyetem szabályzatával lett azonos, Az előadások megindulásakor 46 oktató 91 tantárgyat adott elő. Az egyetem vezetésének többszöri kérése után 1881-ben a király engedélyével az egyetem a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem elnevezést vehette fel. A kolozsvári egyetem azért is jelentős intézmény volt, mert egész működése idején biztosította a budapesti egyetem professzori utánpótlását is. A természettudományi oktatók közül megemlíteném Davida Leót (1852-1929), aki 1876. évi diplomázása után a Budapesti Anatómiai Intézetben Lenhossék József mellett dolgozott. Egy rövid, de figyelemreméltó tanulmánya jelent meg: Az ágyéki és keresztgerinczagyi dúczok többszörösségéről (MTA Könyvkiadó Hivatal, Budapest, 1880), amely31 eponymos = görög; tárgyat vagy fogalmat egy személy nevével megjelölni, aki rendszerint feltalálóként szerepel. Pl.: Highmore-öböl, Krompecher-csontosodás, Cushing-kór, stb.
