Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁSZTOR Emil: Orvosegyetemi oktatás hazánkban 1769 és 1971 között, különös hangsúllyal az anatómiára és a koponyatanra
Az Egyetem megújult honlapján Tulassay Tivadar rektor, akadémikus ismerteti az egyetem tevékenységét: „Egyetemünk három nyelven oktat: 8400 hallgatójából 1400 idegen nyelven tanuló külföldi állampolgár. Az elmúlt években a Semmelweis Egyetemről került ki a magyar orvosok 42, a fogorvosok 70, a gyógyszerészek 50, a testnevelő tanárok és edzők 80 és a felsőfokú egészségügyi dolgozók 27 %-a. Az Egyetem jelentős aktivitást fejt ki a tudományos utánpótlás nevelésében is (Doktori Iskola), valamint s szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben egyaránt". Az Egyetem fennállása alatt közel 100 000 diplomát adott ki, melyek megfelelnek az európai elvárásoknak, és melyeket az USA két állama is elfogad. „ A XXI. század elején célul tűzzük ki, hogy a Semmelweis Egyetem Magyarország és a közép-európai régió piacvezető intézményévé váljon az oktatás, a gyógyítás és az egyetemi kutatás területén. Célul tűzzük ki továbbá, hogy a haladó világ országainak példája alapján az Egyetem legyen az egészségügy és az egészséges életmódra való nevelés dinamizáló tényezője. " A Semmelweis Egyetem jelenlegi szervezete: 1. Általános Orvostudományi Karon az általános t orvosok graduális képzése folyik. A végzés utáni diploma megnevezése: általános orvos (doctor medicináé universae, dr. med. univ.). Emellett fontos feladata a posztgraduális szak-és továbbképzés, szakvizsgákra való felkészítés, PhD képzés (a Doktori Iskolán belül). 2. Fogorvostudományi Kar. Az 1890-ben megnyílt Egyetemi Fogászati Intézet Arkövi József (1831-1922) vezetésével jelentette a modern fogászati képzés megindulását. A Mária-utcai Stomatológiai Klinika 1909-évi megnyitásával pedig a korszerű felszerelés folyamatosan biztosította az oktatás szinvonalat. 3. Gyógyszerésztudományi Kar. A céhekbe tömörült gyógyszerészeknek is vizsgázniuk kellett, de ennek szakszerűbb formája csak 1769 után következett be, mikoris a gyógyszerészképzést az egyetemi orvoskarhoz csatolták. Később megszabták a képzés idejét, a kötelező tantárgyakat és a vizsgák menetét. 4. Egészségügyi Főiskolai Kart 1975-ben alapították. Az oktatási tevékenység fokozatosan nőtt és a nappali szakokon bevezették a négyéves képzést. A megszerezhető képesítések: Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések: képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens, szülésznő. Nappali tagozatos főiskolai alapképzések: diétetikus, diplomás ápoló, gyógytornász, közegészségügyi-járványügyi felügyelő, védőnő. Levelező tagozatos főiskolai alapképzések: diplomás ápoló, egészségügyi szakoktató, közegészségügyi- járványügyi felügyelő, mentőtiszt, optometrista. Szakirányú továbbképzések: addiktológiai konzultáns, egészségügyi szakmenedzser, klinikai mérnök, ifjúsági védőnő, egészségfejlesztő mentáhigiénikus. Esti tagozatos képzések: diétetikus, gyógytornász. Kiegészítő egyetemi alapképzések: egészségügyi szaktanár, egyetemi ápoló. 5. Testnevelési és Sporttudományi Kar. 1925-ben szervezték meg a Testnevelési Főiskolát (TF). Kezdetben a testnevelőtanár képzés volt a feladat, ami a későbbiekben az edzőképzéssel bővült, majd különböző továbbképző tanfolyamok létesültek.. A kezdeti 3 évről 1929-ben 4 évre emelték a képzési időt. Évtizedek alatt több tanszék létesült és megnőtt a hallgatók létszáma, szükségessé vált a kutató munka bővítése is. 6. Doktori Iskola. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény az egyetemek feladatává tette a tudományos fokozatra való felkészítést és a doktori (PhD) fokozat odaítélését. Az Egyetemi Doktori Iskola Almanachjában (1993-2000) a következő programok találhatók:!. Idegtudományok, 2. Celluláris és molekuláris élettan, 3. Onkológia, 4, Keringési
