Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁSZTOR Emil: Orvosegyetemi oktatás hazánkban 1769 és 1971 között, különös hangsúllyal az anatómiára és a koponyatanra

hazánkban megjelent jelentősebb anatómiai tankönyveket megemlítve felsorolja Mihálkovics, Lenhossék Mihály és Apáthi István munkásságát és Mihálkovics Krause-fordítását. Mindezeket mi részletesen ismertettük. Érdekes módon a szerzők az anatómiai nevek magyarítására vonatkozóan is véleményt nyilvánítottak. Szerintük Mihálkovics túlzott mértékben használja az anatómiai nevek magyar nevét, amelyek gyakran nehézkesek és szokatlanok „könyvünkben lehetőleg mindenütt használjuk a már meghonosodott magyar műkifejezéseket, de ezek mellett meghagytuk azokat a klasszikus eredetű kifejezéseket is, melyek magyaros végződéssel már mindennaposak az orvosi világban ". A legnagyobb sikert a Kiss F. - Szentágothai J.: Az ember anatómiájának atlasza. 1-3. kötet jelentette. Az atlasz első magyar nyelvű kiadásának első kötete 1946-ban, a második kötet 1948-ban, a harmadik 1951-ben jelent meg (Akadémiai Kiadó és Medicina Könyvkiadó. Budapest). 197l-re, amikor Szentágothai másik nagyjelentőségű munkája A functional is anatómia került kiadásra, az atlasznak már 43 kiadása jelent meg, többek között angol, német, orosz, olasz, spanyol, bolgár, kínai, cseh, görög, szerb-horvát és szlovén nyelven. Ebből azonban csak 6 a magyar, de 16 a német, 6 az orosz, 3 a spanyol, 2 az angol nyelvű, stb.). Az atlaszban a csonttan ábrái 49 oldalt foglalnak el, amelynek pontosan a fele esik a koponyacsontokra. Kiss Ferenc hívő ember volt, hazánkban a Szabadegyházak Szövetségének egyik alapító tagja és első elnöke, sok vallásos témájú munkája jelent meg. Hittérítő tevékenységének egyik dokumentuma az Cingár Aladárral együtt kiadott 400 oldalas könyv: „ Ti vagytok a föld sója" (Máté 5, 13). Igehirdetések gyűjteménye. (Keresztyén Testvér Gyülekezet kiadása. Budapest, 1982). IV. Szentágothai János: a functionalis anatómia Szentágothai János szellemiségével és működésével új és originális anatómia-felfogás és oktatás valósult meg, a funkcionális anatómia. A korszerű szakmai igények felismerése és az eredményes pedagógiai szempontok tekintetbe vétele alapozta meg az új tanítást. Szentágothai János orvosi diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán, 1936-ban szerezte. Mivel már medikus korában is az Anatómiai Intézetben dolgozott, friss diplomájával mint gyakornok folytatta ugyanott a munkát, és 1944-ig a magántanári címet is elnyerte. Katonai szolgálata alatt orvosként működött. Elmondta nekem, hogy egyszer egy koponya-agysérült katonánál agyműtétet is kellett végeznie (természetesen sikerrel!). 1946-ban a pécsi anatómiai, szövet és fejlődéstani intézet vezetője lett, de tanszékvezető egyetemi tanári képesítését csak 1951-ben kapta meg. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem felkérésére 1963-ban az I.sz. Anatómiai Intézet igazgatását vállalta el, amelyet nyugdíjba vonulásáig, 1976-ig vezetett. Fő kutatási területe az agykutatás volt. Vizsgálta az idegi gátlás és a magasabb idegközpontok szerkezeti alapjait, a gerincvelői- és az agytörzsi reflexek mechanizmusait, a szemmozgások és az egyensúlyi működések összefüggéseit. Úgy gondolom, hogy az alábbi 5 munkát tekinthetjük kutató tevékenysége csúcspontjainak: 1. A Kiss Ferenccel közösen szerkesztett anatómiai atlasz, amely 2002-ig 32 nyelven 82 kiadást ért meg. 2. Flerkó Bélával, Mess Bélával és Halász Bélával közösen: Hypothalamic Control of the Anterior Pituitary (1962, Akadémiai kiadó, később oroszul is), 3. J.C Ecclesszel és M. Itoval közösen: The Cerebellum as a Neuronal Mashine (1967,