Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KÖLNEI Lívia: Kuruzslás elleni kiállítás 1928-ban

ben az orvosokat „méregfecskendezők"-nek nevezték. A válasz egyetlen fő érvet tartalmazott a kuruzslás ellenében: az orvos megtanulta a mesterségét - miért fordulna tehát a beteg orvosi tanácsért ahhoz, aki nem tanulta ezt a mesterséget? „ Mi tudjuk, hogy ezek az urak vagy hölgyek csak maguknak használnak, de nem a szenvedő emberiségnek."

45 A szerző tehát nem vett tudomást az orvosi végzettségű „kuruzslók"-ról, vagy nem sorolta őket ebbe a csoportba. Figyelemre méltó, hogy ugyanebben a számban hírt adtak Schimert Gusztáv homeopata orvos nemrégiben megjelent Allopathia - Homöopathia című értekezéséről. Rövid összegzésként annyit közöltek róla, hogy a szerző összeegyeztethetőnek tartja a hivatalos és a homeopátiás gyógymódot. (Schimert Gusztáv az Orvos-Szövetség kongresszusán erre a munkájára hivatkozott hozzászólásában.) A 10. füzet négy nagyobb lélegzetű tanulmányt tartalmazott, így tematikus kiadványnak is tekinthető. Babona és kuruzslás címmel jelent meg Dalmady Zoltán cikke. „Régi orvosi elméletek, régi gyógykezelésmódok, ha bejutottak a népies orvoslás körébe, évszázadokkal túlélik korukat."

46 - írta a magnetizmus kapcsán. Említette az új életrendet, új diétákat hirdető „világmegmentőket", akik vallásalapítók fanatizmusával hirdették tanaikat. A babona és kuruzslás közös lélektani rugóját az emberi léleknek abban a jelenségében látta, hogy a kimért, józan értelemnél jobban sóvárogja a hitet, a rajongást. A kuruzslók eredményeit a hit, a bizalom, a lelki felfrissülés javára írta, amik a szervezet működését pozitívan befolyásolják. A kuruzslás veszedelmeit nem csupán a csalásban és a gyógyulás lehetőségének elvesztegetésében, az ártalmas gyógyszerekben, hanem a lélek „megmérgezésében", helytelen irányú befolyásolásában látta. A kongresszushoz és a kiállításhoz nagy reményeket fűzött e káros jelenségek elleni harcban. Somogyi Zsigmond belgyógyász és venerológus, a kongresszus egyik előadója az Egészség-ben is a bőr- és nemibetegségek kuruzslásáról értekezett. Ez a tanulmánya részletesebb és összeszedettebb, mint a kongresszuson elhangzott (és az Orvos-Szövetségben lejegyzett) beszéde. Musitz Géza orvos a németországi kuruzslás elleni mozgalmakat, elsősorban a huszonöt éve fennálló „Deutsche Gesellschaft zur Bekämpfung des Kurpfuschertums" tevékenységét ismertette. Ez után következett egy részletes beszámoló a kiállításról. Összehasonlítva a fentebb ismertetett folyóiratok hasonló leírásaival, ez a legáttekinthetőbb, legérzékletesebb ismertetés. A fényképek mellett ez a cikk adja a legtöbb „képi" információt. A leíráson túl rövid értelmezéseket is hozzáfűzött a szerző a látottakhoz. Néhány mondatot szentelt pl. annak az elméletnek, hogy „a kivételesen tehetséges népeknél (görögök, arabok, később középeurópai indogermán népek)"

41 az orvoslás tudománya lassan kikerült a vallás és mágia világából, vagyis a papok kezéből, és kísérleti természettudománnyá vált. A primitív népeknél viszont (és nálunk is sok helyen) megmaradt a régi állapot. Nem tekinthetek el attól, hogy e cikk alapján rögzítsem a kiállítás vázlatát. Első tematikus csoport: a primitív népek varázsló és orvosi eljárásai. Afrikai varázsló és Amur-vidéki sámán, illetve a hozzájuk tartozó eszközök alkották ezt a részt. Átmenetet ké45 U.o. 304. 46 Egészség 1928. 10. füzet (október) 305. 47 U.o. 322.