Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KÖLNEI Lívia: Kuruzslás elleni kiállítás 1928-ban
beteg embertársainak jóhiszeműségét avagy tudatlanságát haszonlesésből csalófogásokkal és tudományos látszatot mímelő vizsgálatokkal (iris diagnosták) felhasználva úgy tesz, mintha gyógyítana". 3X E definíció-kísérletből több probléma világossá válik. Kiderül, hogy nehéz volt közös nevezőre hozni a tanulatlan népi gyógyítót a nemegyszer magasan képzett, orvos végzettségű, a tudományosság igényével fellépő gyógyítóval. Végül a „haszonlesés" maradt az egyetlen biztosnak látszó, közös alap, amely az ítélkezésre jogot adhatott. Ez azonban nem orvosi kategória - érezhette ezt a szerző is, ennek tudható be az a körülírás, bizonytalankodás, a tudományos és etikai normák - közelebbről meghatározatlan - emlegetése, amely a definícióra jellemző. Később újra próbálkozott a megfogalmazással, talán mert maga is elégtelennek érezte az előző kísérletét: „ Röviden összefoglalva: aki előzetes egyetemi tanulmányok nélkül, orvosi diploma nélkül betegeket haszonlesésből gyógyít - az kuruzsol." itt tehát már elmaradt az orvos végzettségű kuruzslók megkülönböztetése is. A tanulmány további részében és a folytatásban a szerző áttekintette az úgynevezett „nagy kuruzslók" módszereit: Arnold Riklit, Priessnitz-et, stb. Az Orvosi Hetilap is kivette a részét 1928-ban a kuruzslás elleni küzdelemből, bár nem annyira koncentráltan, mint az egészségügyi politika közvetlenebb orgánumai. A 18. számban jelent meg Me Ily Józsefnek, a közegészségtan egyetemi tanárának A megelőzés elve a kuruzslás elleni küzdelemben c. tanulmánya. 3j A téma nem először tűnt fel Melly életművében. A Gyógyászat c. folyóiratban már 1926-ban megjelent egy tanulmánya A kuruzslásról címmel/ 4 Az 1928-as cikk az előzőnek az újrafogalmazása és egyben rövidebb változata. Mindkét cikke tartalmaz számunkra tanulságos gondolatokat. A Gyógyászat-cikk ironikus, gúnyos „seregszemléje" az alternatív módszereknek. A kuruzslásnak először egy szűkebb definícióját írta le: „ ...olyan magángazdasági tevékenység, melyet képesítés nélküli egyének folytatnak a betegeknek ipar szerű gyógykezelésében". Később egy bővebb meghatározást is adott: „ ...minden gyógyító eljárást kuruzslásnak kell minősítenünk, mely kóroktanifelfogásunkkal legalább nagyjában nem egyezik" 35 . Valamennyi alternatív módszer eredetét a görögöknél találja meg. Vissza-visszatérő értékelése az egyes gyógymódok ismertetésénél: „ Ugyan ez se volt egészen uj"; „ami jó benne, az nem uj!" Kiket sorolt Melly József a kuruzslók közé? Priessnitz, Schroth, Kneipp, Glünicke, Kühne, Just, Felke, Mohrmann, Weidhaas, Sauter, Czynski, Gregorowietsch, Bilz, a Zöllner család mellett a hölgyekről sem feledkezett meg: Prüfer, Brotz, Waleska Krause nevei jelezték a női vonalat. A magyarországi kuruzslók közül megemlítette Gerstlnét, az óbudai fúvesasszonyt; Lachvicska magnetizőrt; a sashalmi csodaasszonyt; a pesterzsébeti magnetizőrt, Klein urat; Péczely Ignác módszerét, az íriszdiagnosztikát; valamint a nem nevesített „elektromos diagnosztikai rendszert", annak ellenére, hogy ez utóbbit orvosok alkalmazzák. Felhívta a figyelmet még egyes kuruzslásgyanús tevékenységekre: a bábaságra, a foghúzókra, a masszőrökre, a vérbocsátókra, kozmetikusokra, fodrászokra, masszőrökre és a hipnotizőrökre. A felsorolásból látható, hogy 31 MONE 1928. október 15. 236. 32 U. o. 237. 33 Orvosi Hetilap 1928. 72. évf. 18. sz. 517-520. 34 Gyógyászat 1926. (66. évf.) 14. sz 332-335 és 15. sz. 353-356. 35 Gyógyászat 1926. (66. évf.) 14. sz. 332.
