Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KÖLNEI Lívia: Kuruzslás elleni kiállítás 1928-ban
Az 1929-es évfolyam további számaiban annak a homeopátia-vitának a fordulóit követhetjük nyomon, aminek résztvevői Mayer Ferenc Kolos, Schimert Gusztáv, Csia Sándor és Thaly Lóránt voltak. E vita egyaránt érintette a homeopátiás gyógymódot és Schimert Gusztáv belgyógyász, homeopata orvos személyét, aki ekkor ennek a módszernek tekintélyes de szinte egyetlen - magyarországi képviselője volt. A „kuruzslás kontra hivatalos orvoslás" ügyét más orvosi folyóiratok is felkarolták. A MONE, a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének lapja 1828-as őszi számaiban többször is foglalkozott a témával. Október l-jén Mayer Ferenc Kolos kritikáját közölte. A kritika tárgya dr. Deutsch Ernőnek A babonáról és a kuruzslásról szóló cikke volt, amely az Orvos-Ujság-ban (az Újság 1928. augusztus 26-i, vasárnapi mellékletében) jelent meg. A két szerző között nem volt elvi ellentét a kuruzslás jelenségeinek megítélésével kapcsolatban, Mayert inkább Deutsch hibás kultúrtörténeti adatai bosszantották fel. Precízségre törekvő szerzőként megpróbálta körüljárni a „babonaság" fogalmát, elkülöníteni a vallástól. Nyugati szakemberekre hivatkozva leszögezte, hogy amint a primitív népek szellemekben való hite sem mondható vallásnak, de babonának sem, úgy orvoslási eljárásaikat sem lehet kuruzslásnak nevezni. Babonáról csak a magasabb kultúrfokon élő népeknél lehet szó, ugyanígy kuruzslás is csak a fejlett, tudományos alapokon nyugvó orvoslással rendelkező társadalmakban létezhet. Eloszlatott néhány közkeletű téveszmét is, pl. hogy a babona és kuruzslás felvirágzása a keresztény vallásnak köszönhető, és hogy Könyves Kálmán király híres dekrétumának „striga" kifejezése boszorkányt jelent (Mayer szerint jósnő, javasasszony). A kuruzslás-téma politikai célzatosságát erősíti meg Mayer cikkének első bekezdése: „ ...a téma, a babona és a kuruzslás annak a nagy arányú társadalmi akciónak tárgyát képezi, amely akciót a Társadalomegészségügyi Intézet és Múzeum az Országos Orvosszövetséggel együttesen indított meg a magyar közegészségügy érdekében" Mayer Ferenc Kolos cikke „felvezette" a kuruzslás elleni kiállítás megnyitójáról szóló híradást, amelyet Kádár Mihály doktor írt meg. O a hosszú évekre visszamenő mulasztásokkal és az orvosi tisztánlátás igényével indokolta a kiállítás időszerűségét. A kiállítás anyaga „mind szomorú bizonyíték arra, hogy mily gyermekes, de nem egyszer veszélyes néphitnek hódol a gyógyulás terén a magyar föld lakosságának az a nagy tömege, amelynek pedig tiszta fajiságánál fogva elsősorban lenne nagy szerepe a félig romba dőlt nemzet újraszervezésében." 29 szólalt meg Kádár Mihály beszámolójából a felfokozott nemzeti öntudat. Egyes alternatív orvosi irányzatok tudományos körökben is népszerűek voltak, magasan képzett pártfogókkal rendelkeztek. Erre utalt a beszámoló néhány sora: A kiállítás anyagából „ a városi orvos is gazdagíthatja ismereteit, hiszen nem egyszer igen művelt emberekkel kell komoly vitát állnia csodagyógyászok, spiritiszták és magnetizőrök tanaival szemben". 30 A MO/VE-folyóirat Liszt Nándor debreceni orvos értekezésével zárta a kuruzslással foglalkozó cikksorozatot, amely két részletben, az október 15-i és a november 1-jei számban jelent meg. Dr. Liszt Nándor is megkísérelte meghatározni a „kuruzslás" fogalmát. A „kontár"-ral tartotta egyenértékűnek a kuruzslót, ami „gúnyelnevezése a kontárkodó gyógyítónak, sőt az olyan diplomás orvosnak, gyógyszerésznek is, aki hivatását nem a tudomány elvei, nem az ethika mindig szem előtt tartandó szigorú szabályai szerint tölti be, hanem MONE 1928. október 1. 220. U.o. 222. 1 U.o. 223.
