Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KÖLNEI Lívia: Kuruzslás elleni kiállítás 1928-ban

lyozást javasolt, hogy a fogtechnikusok csak a fogorvosoknak dolgozhassanak. Mélyen elítélte az ún. „falazó orvosokat", akik pénzért a nevüket adják, hogy a kuruzslók azzal fedezhessék működésüket a hivatalok felé. Temesváry Rezső, az Országos Anya- és Csecsemővédelmi Egyesület alapítója felszólalásában utalt harminc évvel azelőtti gyűjtőmunkájára, amely során - több száz orvos és bába segítségével - összegyűjtötte a szülészettel kapcsolatos babonákat. Ezek öszszegzéseként azt tartotta a legkárosabbnak, hogy a tanulatlan nép hisz a gonosz szellemekben, nincs érzéke a tisztaság iránt, nem ismeri fel a vérveszteség jelentőségét, és bizalmatlan a tanult bábával és orvossal szemben. Ezen csak népneveléssel és a szülészet intézményeinek fejlesztésével lehet segíteni. Kluge Endre előadása azt a bizonytalanságot sugallta, amely az 1920-as évek végén (és még sokáig) a pszichoterapeuták társadalmi-szakmai ingatag helyzetét jellemezte. Első mondata rávilágított a munkájukkal szembeni előítéletre: „ Valamennyi orvosi ágazat közül talán itt a legfontosabb és mégis legnehezebb eldönteni, mi az, amit kuruzslásnak nevezhetünk. "

24 Kuruzslást meghatározó kísérleteit sorra ő maga cáfolta meg: nem helytálló az a definíció, amely a kuruzslót tanultság nélküli gyógyítóként határozza meg, és az az állítás is tarthatatlan, hogy a kuruzsló nem az orvostan tételeiből logikusan következő gyógyítási eljárásokat használja. Ha pedig valaki azt állítaná, hogy a kuruzsló ideges eredetű betegségeket az elmére hatás eszközeivel gyógyít, akkor szemben találná magát az egész elmeorvosi szakmával, amelynek valóban az a hitvallása, hogy mind a test, mind az elme betegségei sikeresen gyógyíthatók pszichoterápia útján. A kuruzsló is ezt teszi: bármilyen módszer szerint dolgozik, „ elvileg azonos gyógyszert alkalmaz, a suggestiót, vagyis a gyógyító hatásnak az elhitetését". Ez azonban még nem bélyegezhető kuruzslásnak, akkor sem, ha pénzért történik. A kuruzslás egyetlen kritériuma Kluge doktor szerint: a diagnózis tisztázatlanságából eredő felelőtlenség, ami az egészséget veszélyeztetheti. Ez azonban diplomás orvosokra is jellemző lehet, ezért „a lelkiismeretlenség az, amely orvost és nem orvost kuruzslóvá bélyegez"

15 - vélte Kluge Endre. Előadásának egésze a pszichiátria védőbeszédévé vált. „A psychotherapiás orvosi és nem orvosi szakmának létjogosultsága nem tagadható és a kuruzslás elleni küzdelembe bele nem foglalható. " Előadásának hátralévő része nem képezi tanulmányom tárgyát, mégis megemlítem, mert nyolcvan év távlatából kultúrtörténeti érdekesség. A szkizofrénia (amely a korszak pszichiátriai „divatbetegségének" tekinthető) társadalmi méretű kivetülését vázolja fel, aminek „tünetei" pl. a képzőművészet stilizáló és futurista törekvései, a politikai filozófia kommunista-terrorista irányzatai, a vallási közöny vagy térítődüh. „Olyan korban élünk (...), melyet a schizophreniások irányítanak. Nem csuda tehát, ha a kuruzslás is divatba jött.."

26 Előadása végén Freud totem és tabu-gondolatkörét ismertette, mint a kuruzslás „táptalaját" és magyarázatát. Somogyi Zsigmond és Brezovszky Emil a bőrgyógyászat és a venerológia körébe tartozó sarlatánságokról értekeztek. A patikusok „csodaszerein" kívül a kozmetikus munkája okozta a legtöbb kárt ezen a téren. A kozmetikusok ugyanis a szépségápoláson kívül orvosi hatáskörbe eső tevékenységeket is folytattak. A szigorú törvényi szabályozást tartották mindketten a megoldás kulcsának. 226. 227. 227.