Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KÖLNEI Lívia: Kuruzslás elleni kiállítás 1928-ban

Gortvay felsorolt alternatív diagnosztikus módszereket is: Felke-féle fájdalomdiagnosztika, fiziognómia (arc), kirológia (tenyér), köröm színe (Péczely), anyajegyek és szemölcsök eloszlása, prozodiagnosztika (homlok dudorai), kártyajóslás, Íriszdiagnosztika, vizelet- és hajszáldiagnosztika, gerinc-diagnosztika (kiropraktikusok), vércsepp-diagnosztika (Abrams), nadrággomb- és köldökdiagnosztika, sziderikus inga, kristálynézés, világosság-látás és -érzés. Magyar gyógyítókat is említett: a József körúton lakó VálynéX, akit „röntgenszemü hölgy"-nek neveztek; az újpesti Baksa bácsit, aki mélylélegeztetéssel gyógyított; Gersli Józsefnét, az óbudai füvesasszonyt; a híres pécsi ügyvédet, aki epebajokat kezelt; a szentendrei kuruzslót; a dombi és ibrányi (Berecz János-féle) gyógyító szektákat, az olaszliszkai és bodrogkeresztúri csodarabbit és a tápiósülyi ördögűző szektát (Kurgyi János). Gortvay hozzáállása a homeopátiához kétértelmű. Érezhetően elítélte ezt a gyógymódot, mégis tett egy olyan nehezen értelmezhető kijelentést, ami arra utalt, hogy a homeopátia helyzete (legalább is külföldön) valahol a kuruzslás és a hivatalos elfogadottság között ingadozik: „ ...ha a homöopátiávalsikerülne komoly, tudományos alapon megegyezést létesíteni, ez nagy jelentőségű volna a kuruzslás elleni küzdelem szempontjából is."

21 Gortvay a kuruzslás nagy térnyerésének okát a korszellem bizonytalankodásában látta: a 19. század materializmusa után átcsapott a miszticizmusba. A második ok a kuruzslók szervezett reklámjaiban rejlő tömegszuggesztió. Hallgatóságának beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapban húsz budapesti újságot és folyóiratot nézett át, és 2500 kuruzslással kapcsolatos és titkos szert hirdető reklámot talált bennük. A harmadik ok a korabeli akadémikus orvoslás elégtelensége. Ritoók Zsigmond, a Rókus Kórház főorvosa rövidebb előadásában az „orvosi dilettantizmus" fogalmával szembesítette hallgatóit. Ha a laikusok orvosi ismeretek birtokába jutnak, és elkezdik azokat használni, életveszélyesekké válhatnak. Ez az orvostudomány népszerűsítésének káros következménye - vélte Ritoók Zsigmond. „Laikusoknak alig érthető fogalmakról beszélünk a betegeinknek, meszesedésről, vérnyomásról (...) Amit el nem mondunk neki, azt a lexikonból egészíti ki magának, ennek alapján minden orvosi tanács nélkül jódkúrákat végez (...) Az orvosi fogalmakkal való szükségtelen megismertetése neveli a hypochonderek nagy tömegét... "

21 Ritoók doktor véleménye tehát az volt, hogy jobb a laikus tömeget meghagyni természetes tudatlanságában, mint orvosi dilettánsokat nevelni. Egyedinek számított a vélekedése a homeopátiával kapcsolatban is. Egyetértett a homeopátia besorolásával a kuruzslók közé, de úgy gondolta, felül kell bírálni a hivatalos orvosok elmarasztaló nézetét a homeopátiás gyógyszerek kis hatóanyagaival kapcsolatban. Az akadémikus gyógyítás fejlődése ugyanis bizonyította, hogy végtelenül kicsi, a megmérhetőség határán álló anyagmennyiségek is nagy változásokat képesek produkálni az élő szervezetekben - a homeopátia tehát nem biztos, hogy hatástalan. A délutáni ülés első előadója, Szabó József nyugalmazott egyetemi tanár a fogtechnikusok kuruzslásáról beszélt. Ennek kapcsán frappáns meghatározását adta a kuruzslásnak: ,, ...minden gyógykezelés, mely törvényes engedély nélkül történik, kimeríti a kuruzslás kritériumát"}

2 A képzett fogorvosok megjelenése a településeken szükségtelenné tette, hogy az ún. „fogművesek" szájon belüli műtéteket hajtsanak végre. Szabó doktor szigorú szabá21 U.o. 217. 22 U.o. 220. 23 U.o. 221.