Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KÖLNEI Lívia: Kuruzslás elleni kiállítás 1928-ban
is felszólalt) megpróbálta rávenni, hogy tanítsa a homeopátiás módszert, de a „homeopátia" megnevezést ne említse. (Schimert nem ment bele ebbe a kompromisszumba.) 16 Korányi Sándor írása szinte himnikus hangnemben kezdődött: „Az orvosi tudomány fejlődését világraszóló genie-k, Semmelweisek, Pasteurök, Kochok, Behringek, Ehrlichek irányítják. Az orvosok képzése az ő szellemükben folyik. Munkájuk megszabadította a művelt világot számtalan veszélytől. Munkájuk leküzdi a forró égöv betegségeit és megnyitja a coloniákat a fehér ember előtt. Munkájuk, ahol érvényesül, hatalmasan megnyújtja az emberélet átlagos tartamát. A világ megtanulta, hogy rájuk bízhatja országok, hadseregek egészségügyét... " Ezzel szegezte szembe az alternatív módszereket: „A kuruzslók közt még sohasem volt genie. Módszereiket nem a nagy orvosok fedezték fel. Reájuk egészségét ország, hadsereg sohasem bízta. ,,]1 Ez a szuggesztív, érzelmekre elfogultan hatni akaró stílus végigkísérte tanulmányát. Korányi nem tépelődött a kuruzslás bizonytalan határain, nehezen definiálható fogalmán. Rámutatott arra az emberi magatartásra, ami a kuruzslókhoz fordulót jellemzi: „A ki kuruzslókban hisz, hitét abból meríti, hogy ő vagy ismerőse nem gyógyult meg, amíg orvos kezelte, és meggyógyult, vagy hiszi, hogy meggyógyult, mióta kuruzslóra bízta sorsát. A tény sokszor igaz és igaz lehet, mert az orvos nem képes mindenkit meggyógyítani, és sok beteg meggyógyul magától, vagy akár kuruzsló kezében is. (...) Saját kis, elégtelen, de közvetlen tapasztalatát többre becsüli, mint szakemberek ezerszeres tapasztalatát, csak azért, mert e tapasztalat nem az övé" 18 . A sarlatánok sikereit elemezve rámutatott, hogy a betegségnek két oldala van: objektív (ez az orvos tulajdonképpeni „munkaterülete") és szubjektív (a kép, amelyet érzései, félelmei alapján a beteg maga alkot magának). Ha az objektív alap meggyógyul, meggyógyul a másik oldal is. Előfordulhat azonban fordítva is: a rábeszélés, biztatás, szuggesztió, az orvos-beteg bizalmi kapcsolata is gyógyuláshoz vezethet. Mivel az orvosi munka túlnyomórészt „tömegmunká"-vá vált, ez a szubjektív oldal egészen háttérbe szorult. „Ez az a rés, amelyen keresztül a kuruzsló az orvos és a beteg közé kerül."™ E káros folyamatot ellensúlyozni csak úgy lehet Korányi szerint, ha az orvos újra közelebbi, emberi viszonyba kerül páciensével. Korányi Sándor értekezése után bibliográfia következett, amelyet Mayer Ferenc Kolos állított össze a babona, kuruzslás és nem akadémikus orvoslás témaköréből. A lista alapján képet kaphatunk arról, mennyi mindent soroltak 1928-ban e körbe. Az okkult és spiritiszta, valamint a népi gyógyászattal foglalkozó irodalom mellett a homeopátia, az életmódgyógyászat (szőlőkúra, makrobiotikus életmód, vegetarizmus, napfény-terápia) bioenergetika, a vallásos hiten alapuló gyógyulások (pl. Lourdes), hipnotizmus, metalloterápia, magnetizmus, a fizikai gyógymódok (gyógytorna, jóga, gimnasztika, masszázs), vízgyógyászat, frenológia, grafológia, Íriszdiagnosztika képezte a sort. Felkerült a listára egy a feketék szexuális életéről szóló német könyv is (talán a népi gyógyászati vonatkozások miatt), valamint több pszichológiai, pszichiátriai jellegű kiadvány. Számos, a címében „öngyógyítás "A, „gyógyszer nélküli gyógyítás"-t említő könyv felkerült a listára. Mai gyakorlatunkhoz képest tehát jóval szélesebb volt a sarlatánsághoz sorolt gyógymódok köre 1928ban. Még így is meglepő, hogy Fischer - Hugonnay: A nő mint háziorvos és Madzsarné: A 16 Schimert Gusztávné Antal Margit kéziratos visszaemlékezései (dr. Szentágothai Klára tulajdona) 17 Országos Orvos-Szövetség 1928. 17-18. sz. 1339. Is U.o. 1339. 19 U.o. 1340.
