Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KÖLNEI Lívia: Kuruzslás elleni kiállítás 1928-ban
jogköre többszörösére bővült a tervek szerint. így érthető, hogy - a miniszter bizalmát élvezve - ő indokolta és ismertette a legtöbb helyen az átalakítások szükségességét és menetét. A Népegészségügy 1927-es, augusztus 15-szeptember 1-jei számában összefoglalta a Múzeum addigi történetét, és indokolta jogkörének tervezett kibővítését. Cikke végén kitekintett Európába is, és a leendő közegészségügyi központhoz hasonló külföldi társintézeteket mutatta be. Ugyanezt az ismertetést - kibővítve - megjelentette könyv formájában is. Az akciót a sajtóorgánumok is felkarolták. A reform szakmai és társadalmi előkészítése, indokolása 1928 elején is folytatódott a sajtó segítségével. A legtöbb kuruzslással foglalkozó cikket a Népegészségügy című folyóirat közölte. Az 1928-as évfolyam 11-19. számainak beszámolói, értekezései, tudósításai egyetlen, kiválóan összeállított propaganda-ívet alkotnak. 1928 júniusában, all. számban megjelent egy előterjesztés 6 , amelyet a Budapesti Orvosok Szövetsége választmányához nyújtottak be a Gyógyszerek kézi eladása mint kuruzslásra vezető tényező ügyében. Javasolta, hogy végre emelkedjen törvényerőre az 1921-ben alkotott törvénytervezet a kuruzslók ellen, valamint tiltsák be a kuruzslás reklámjait. Ajánlotta azoknak az orvosoknak a megbélyegzését ill. működésük betiltását, akik „kuruzslókkal, 'köszörűsökkel' és egyéb 'delejesekkel' társulnak''' 17 . Linhardt Alfréd, a Budapesti Orvosok Szövetségének választmányi tagja reagált a felvetésekre. Hangsúlyozta, hogy a laikus gyógyítók elleni harc nem az orvosok érdeke - amint az gyakran vádként elhangzik -, hanem a nagyközönségé, a betegeké. „Nemzeti öngyilkosság"-nak nevezte a kuruzslást. Elítélte azokat a kereskedelmi cégeket, amelyek hirdetéseikben megtévesztik, gyógyulással hitegetik a betegeiket. A külföldi gyógyszergyárak elvtelen reklámjaira is felhívta a figyelmet, amiknek egyetlen célja, hogy „a trianoni Magyarország fájdalmas gondokkal küszködő és éppen ezért sok narkoticumot és egyéb 'csillapító ' szereket fogyasztó szerencsétlen polgárainak minél nagyobb tömegű 'gyógyszert' nyakukba sózzanak... " 8 A patikák recept nélküli gyógyszerkiadásait is szigorú szabályok alá akarta rendelni. Felhívta a figyelmet, hogy az Aspirin, Demalgon, Veronál is gyógyszermérgezést, károsodást okozhat. A Népegészségügy ugyanezen száma közzétette az Országos Orvos-Szövetség vázlatos tervezetét Szakkiállítás a kuruzslásról címmel. Ebből kiderült, hogy az Orvos-Szövetség szeptember 8-ára, Pécsre tervezett közgyűléséhez időzítenék a kiállítást. A Múzeum igazgatója felhívást tett közzé olyan orvosi etnográfiai tárgyak ill. fotók gyűjtésére, amik a kuruzsláshoz kapcsolódnak. Külön felhívta a közönség figyelmét a szülőszékekre, amelyekre igényt tartott volna a múzeum. 9 Az augusztus 15-szeptember 1-jei összevont (16-17.) szám nagyrészt már a küszöbön álló kiállítással ill. a Társadalomegészségügyi Intézet és Múzeum új intézményi státuszával foglalkozott. Dr. Vass József miniszter röviden ismertette a társadalomegészségügy reformjának, központosításának törekvéseit, és a Népegészségügyi Múzeumnak egyfajta „csúcsintézménnyé" alakítását. A rendelet értelmében „a Társadalomegészségügyi Intézet nem csupán múzeumi holt anyag gyűjtemény lenne, hanem a társadalomegészségügyi ismeretek 6 Az előterjesztést 1927 decemberében fogalmazták meg. 7 Népegészségügy 1928. (9. évf.) 11. sz. 802. 8 U.o. 806. l) U. o. 779-781.
