Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - SZIRMAI, Imre - GOSZTONYI, Georg: Conceps of Localization of Neurological Functions in István Környei 's Oeuvre. - (Az idegműködések helyhez-köthetöségének elméletei Környei István életművében)
Szentágothai J. .(1943) Die zentrale Innervation der Augenbewegungen. Arch. Psychiatr. Nervenkr. 116: 721. Szirmai I., Vastagh E, Szombathelyi E., Kamondi A. (2002) Strategic infarcts of the thalamus in vascular dementia../. Neurol. Sei. 203-204: 91-97. Vastagh E, Folyovich A., Arányi Zs., Bodrogi L., Tárczy M. (1996) Bal oldali thalamuslágyulás és komplex tekintési zavar (Left median thalamic infarct and complex gaze plasy) Clin. Neurosci. /Ideggy. Szle. 49:391-396. Vogt BA., Berger GR., Derbyshire S.W. (2003) Structural and functional dichotomy of human midcingulate cortex. European Journal of Neuroscience. 18:3134-3144. Wernicke C. (1874) Der aphasische Symptomenkomplex. Breslau, Cohn and Weigert. Noie: In several publications Környey used the equivalent of his first name in the corresponding languages. The initial I. stands for István in Hungarian, St. stands for Stephen in German and English, E. for Etienne in French publications respectively. ÖSSZEFOGLALÁS Környey idegrendszeri topográfiára vonatkozó felfogását közleményei alapján foglaltuk össze, négy témakörben: (1) az agytörzsi károsodások elemzése során felismerte a nucleus interstitialis Cajal és a nucleus commissurae posterions Darkschewitsch magok jelentőségét a vertikális tekintés szabályozásában. (2) Az aphasias tünetegyüttesek leírását az echolalia magyarázatával gazdagította, amelyet prefrontalis károsodást elszenvedett betegeknél figyelt meg. Az echolalia jelenségét, a spontán beszéd gátlása mellett, kényszer és liberációs jelenségnek tartotta. Felismerte, hogy a beszéd-negativizmus az orbito-cingularis area körülírt kieséséhez csatlakozik és leírta a transcorticalis aphasiák két alaptípusát. A magyar szakirodalomban először foglalkozott a thalamus dementia tüneteivel. (3) Környey a tudatzavarokat elsősorban gyakorlati szempontok szerint tárgyalta. Egyszerűen áthidalta a tudattal kapcsolatos esztétikai-filozófiai és biológiai felfogást, többek között felismerte a fehérállományi károsodások szerepét a tudatzavarok létrejöttében. (4) Egy híres magyar képzőművészről írt egyedülálló pathographiájában elemezte a beszéd és a művészi teljesítmény viszonyát. Arra következtetett, hogy a súlyos aphasia mellett a művész megtartotta a képességét, hogy eszméinek és érzelmeinek gazdag világát ki tudja fejezni, ugyanis rendelkezett a képszerű ábrázolás nyelvével.
