Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon

egyoldalúság volna a legnagyobb hiba. „...a philosophions orvos mindent, mit lángelmék eleibe terjesztenek, a józan ész, és tapasztalás bírálata alá bocsáta, a méh példájára mindenhonnan kiszemelvén a jót, és hasznost (...) Az orvosi tudománynak a józan ész és edzett tapasztalás kötötte frígyen kívül más úgynevezett rendszere nincsen, nem is lehet... "

I09 Ezek után nagy ívű, orvostörténeti szempontból is jelentős áttekintést adott Hippokratésztöl kezdve az orvostudomány kiemelkedő személyiségeiről, főbb irányzatairól, megvilágítva tévedéseiket és értékeiket. Valamennyien hozzájárultak az orvostudomány fejlődéséhez, és igaz ez a korabeli új irányzatokra is. Tévedésnek tartotta azonban, hogy ezek az új irányzatok - különösen a homeopátia - kizárólagosnak kiáltották ki magukat, és nem ismerték el, hogy csupán az orvoslás fő fejlődési vonalát gazdagítják, segítik. A hidrojatria az az új irányzat Bittner doktor szerint, amitől a hagyományos orvoslás a legtöbb megújító, előre lendítő hatást kaphatná. Tanulmánya hátralévő részét a hideg víz gyógyhatásának kifejtésére szentelte. Tudományos érvei személyes tapasztalatokon alapultak, a szöveg lábjegyzetéből ugyanis kiderült, hogy Arad vármegye vezetőinek megbízásából egy negyedévet Gräfenbergben töltött. A tanulmányozott gyógymódot olyannyira meggyőzőnek tartotta, hogy hazatérve azonnal megkezdte egy vízgyógyintézet létrehozását. Ivanovics András, akit a homeopátia gyakorló orvosaként és pártolójaként ismertünk meg az előzőekben, 1839-ben elindult, hogy a híresebb vízgyógyintézeteket - elsősorban Priessnitz működésének színtereit, a gräfenbergit és a freiwaldauit - több hónapos ottlét alatt megismerje. A Gräfenberghez közel eső Lindewiese nevü faluban tanulmányozta Johann Schroth - szigorú étrendre és izzasztásra épülő -- gyógymódját is. Hazatérve beszámolt az Orvosi Tár olvasóinak gräfenbergi és lindewiesei tapasztalatairól. (Johann Schrothtal kapcsolatos véleményét all. fejezetben ismertetem.) Elfogulatlanul igyekezett felmérni a Priessnitz-féle vízgyógyászat lehetőségeit, „...a nedvek bajai (discrasiae humorúm) ott, hol elég életerő van még a lestben, e gyógymód által valóban gyógyulnak, ama betegségek ellenben, mellyek oka nem a nedvekben, hanem az életerő háborodás a vagy hiányában van, nem az ő tárgyai, sőt ezek, ha a víz czéltalanúl alkalmaztatik, súlyosbít!nak általa. " 0 A köszvény, görvély és a vele rokon csontbajok, hasi kövek, bélférgek és aranyér esetében is hatásos volt a hidegvíz-kúra, de ezek lassabban, bizonytalanabbul gyógyultak. Gräfenbergi tartózkodása idején egyébként a hegyi épületben száznegyven, a közeli Freiwaldau városkában kétszáz beteg tartózkodott.

1 '

1 Ivanovics doktor kritikával illette a betegek nehezen emészthető kosztját, a közös kádak elkerülhetetlen tisztátalanságát, a fűtés hiányát olyan helyeken, ahol arra szükség lett volna. Helytelenítette azt is, hogy sok, oda nem való beteget felvettek. Priessnitz képtelen volt ellátni egyedül a rengeteg embert, segédet ugyanakkor nem akart maga mellé venni. Ezeket a hibákat ki kell javítani, mert árthatnak a vízgyógyászat hírnevének. Ivanovics véleménye szerint ez a gyógymód méltó arra, hogy szakemberek tovább fejlesszék. Ivanovics András 1840-ben megalapította saját „vízgyógy és edző intézef-éi Pesten, a Városligetben. Erről több ízben írt cikket. Még ugyanebben az évben névtelenül - „0" szignóval - adott hírt a megalapításáról.

112

, majd a következő évben részletesebben is be109 Orvosi Tár 1841. Hatodik félév 15. sz. 226-227. "" Orvosi Tár 1840. Negyedik félév 10. sz. 155. "' tlo. 154. 112 Orvosi Tár 1840. Ötödik félév 6. sz. 95-96.