Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon
számolt róla: „A vízgyógyintézet, melly Pesten vúrasliget [Városliget] szomszédságában Oláh Elek féle telken 1840-ki nyáron állíttatott fel, áll a Graefenbergben s más helyeken több ideig tartózkodott alu/irtnak [Ivanovics Andrásnak] felügyelése alatt. - Folyó 1841-ik évben a jegyző könyvnek bizonyítványa szerint mintegy 40 vendég fordult meg benne, ezek többnyire gyógyultan távoztak, javulatlan csak egy az itt töltött időnek rövidsége miatt, gyógyíthatatlan egyedek nem vállaltattak el. - A gyógyítás graefenbergi elvek szerint történt, ott pedig, hol a víznek alkalmazásától várható nedvtisztitás, edzés, és erőgerjesztés az egészségnek helyre állítására elégtelen volt, nehogy? gyógyitandók az intézetben sok időt tölteni kénytelenek legyenek, gyógyszerekis használtattak." 1842-ben hosszú tanulmány látott napvilágot a „vizgyógymódrul" - ugyancsak Ivanovics tollából. A szerző számot vetett korábbi, hagyományos orvosi praxisa -- és általában az akadémikus orvoslás - eredménytelenségeivel, ami őt a vízgyógymód tanulmányozására indította: „Minthogy gyakorló orvosok körében szólok, nem szükséges említenem, milly gyarló eddigi tudományunk, s e szerinti tehetségünk az idült vagy is chronikus bajok körében (...) A gyógyszerként használt mérgek maradványai [a gyógyszerek mellék- vagy utóhatásai] sok izben kigúnyoltak bennünket, úgy hogy legtöbb esetben csak javítgattuk a betegek állapotát, de gyökeres gyógyításra nem is számoltunk; eképen történt, hogy a chronicus bajok nemzetségi bajokká válva nemzedékről nemzedékre száltak és nőttek orvosi művészetünk rovására... " 1N A gyógyítás elégtelenségét tetézte, hogy „az életerőnek egyes kitöréseit, mellyekben crisisek által tisztulni akart a test avult bajaitól" elősegítés helyett elnyomták, így - szándékuk ellenére — a betegséget konzerválták. Ezek a hiányosságok indították Ivanovicsot arra, hogy a hidroterápiát tanulmányozza. A könyveknek nem hitt, mert mind a mellette, mind az ellene szólókat elfogultnak találta, inkább a helyszínen tanulmányozta a módszert. Saját intézetét így jellemezte: „Olly helyen van, melly et e végre legczélszerűbbnek talált mindenki: a hely magas, szabad és tökéletesen portalan; levegője száraz, tiszta és a közellévő erdő s más bujalenyészet miatt éltető; Pest első mulató helyének szomszédsága miatt nem untató; lakható szoba van mintegy husz helyben, még több pedig a pávaszigeten 115 és Scheibl úr posztónyírójában, mel/yek hasonlás szükség esetére lakul ajánltatlak a vendégeknek; a varoshoz közel lévén azok is, kik egész idejöket dolgaik miatt a gyógyításra nem szánhatjcik, estve ki s reggel bejöve élhetnek vele; vize végre, mi fő, 6-8 foknyi Reaumur ' tiszta, könnyű, kelemes, kimeríthetetlen. E szükséges tulajdonok sem Budán sem Pesten egyebütt nem találtatván mint itt, e helyhez tapadni kénytelen vagyok, ámbár a helynek csődület [csődeljárás?] alatti léte, és az utamba gördített sok akadály elijeszthettek volna. ,,l{1 Az eddig meggyógyított betegségtípusok ismertetése után újra megerősítette, hogy néhány reménytelennek tünő eset kezelését nem vállalta, illetve hogy gyógyszereket is alkalmazott néhány esetben, ha ezzel a kezelés idejét lerövidíthette. Ezzel eltért a gräfenbergi, szigorúan csak a víz gyógyító erejét használó módszertől. Az alkalmazott gyógyszerek elsősorban homeopátiás orvosságok voltak," 8 hiszen Ivanovics szakértője és elkötelezett hirdetője volt Hahnemann gyógyászati 113 Orvosi Jár 1841. Hetedik Félév 22. sz. 351. " 4 Orvosi Tár 1842. II. kötet 6. sz. 81-82. 5 Pávasziget - az a területe a Városligetnek, ahol ma a Széchenyi fürdő áll. Egykor valóban mesterségcsen létrehozott sziget volt, de a 19. sz. végén a tónak a szigetet körülölelő mellékágát feltöltötték. nr ' 6-8 Reaumur fok kb. 8-10 Celsius foknak felel meg. 117 Uo. 82. 1 l!i Lásd Uo. a 89.p. első bekezdését a hasonszenv alkamazásáról!