Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon
szítő jelleggel. Erdey Grünwald cikke arra utal, hogy a homeopátiás gyógyítók egy része az új módszert még a régi gyógymódok mellett, időnként már azok helyett alkalmazta. Dr. Elge a már idézett - Szapáry Ferenc delejezésről szóló könyvét kritizáló - cikkében szenvedélyesen támadta a homeopátiát is: „...a természet és tapasztalat, a philosophia s az absolut létei minden törvényei fonákságnak mutatták a homoeopathiát. " Az 1845-ös év során még egy homeopátia-ellenes cikk jelent meg a tekintélyes orvos, Töltényi Szaniszló tollából. Filozofikus eszmefuttatásokat tartalmazó úti naplóját két részletben közölte az Orvosi Tár - a második foglalkozott az alternatív orvosi irányzatokkal. Rögtön írása elején hatásos költői felkiáltással fejezte ki tömör véleményét a hasonszenvről: „A homoeopathák ám maradjanak homoeopathák, s mesterségöket, mellyel a szükség nemzett, a mysticlsmus kiköltött, s a tudománnyali kérkedés fölnevelt, ám űzzék megelégödésökre, nem bánom, azzal nem sokat gondolok. " Töltényi - részben a társadalmi szabadság eszméjétől áthatva, részben pedig azért, mert tisztában volt a tiltás népszerűsítő erejével - nem támogatta e gyógymód hivatalos tiltását. „Míg a hasonszenv eszek úgy állnak a közönség szemei előtt, mint üldözöttek, mint egy jó ügynek, miként ők állítják, áldozatai, vértanúji: addig az orvosközönségben proselytákat [áttérőket], a nemorvos közönségben pedig pártfogókat és oltalmazókat szüntelen fognak találni. " 9I Töltényi írásának is van orvostörténelmi jelentősége. Megnevezte azokat a társadalmi rétegeket, ahová a homeopátia laikus művelői tartoztak a 19. század első felében Magyarországon: „A korlátozó rendszabályok hiányában nálunk a hasonszenvet nem csak orvosok, hanem nők, katonatisztek, papok stb. gyakorolják; s az orvosközönség közöl nem csak a mesterségre jogosítottak, hanem borbélyok, fürdősök, tönkre jutott gyógyszerészek, elutasított tanulók, külföldiek, stb. " 91 A cikk másik jelentősége annak a kevéssé dokumentált ténynek a megerősítése, hogy a homeopata orvosok 1844-ben országgyűlési indítványt fogalmaztak a hasonszenvészet egyetemi oktatásáért, tanszék alapításáért. A felsőtábla elfogadta az indítványt, ami ígéretet jelentett egy jövőbeli homeopátiás tanszék alapítására. 1848-ban az orvosi kar tanárai - akik között néhány szimpatizánsa is akadt a homeopátiának - végül támogató nyilatkozatot adtak ki a homeopátia egyetemi oktatásával és a közkórházban létesítendő homeopátiás osztállyal kapcsolatban. Ezek a fejlemények természetesen felháborodással töltötték el és vitára sarkallták az ellenzőket. Az elkövetkező két évben nem jelent meg homeopátiával foglalkozó cikk az Orvosi Tárban. 1848 januárjában Bugát Pál értekezése A magyar medicina talpkövé-rö\ már a forradalomra érlelődő nemzeti öntudatot érzékeltette. Egyre sürgetőbb feladattá vált, hogy megtalálják, kijelöljék az orvostudomány magyarországi fejlődésének útját, hogy csökkenhessen végre a lemaradás Európa szerencsésebb történelmű országainak egészségügyéhez képest. ,, ...teremtsünk mi magyar orvosok itt Magyarországban a magunk számára egy tulajdon magyar medicinát"! 93 Bugát áttekintette az előttük álló lehetőségeket, és ebből nem hagyta ki a homeopátiát sem, érintőlegesen reflektált rá, egy konkrét esetben (az égések és fagyások gyógyításánál) vitázott vele. " Lásd a 29. lábjegyzetet, 108. H) Lásd a 34. lábjegyzetet 17-18. " Uo. 20. 1,2 Uo. 18. n Orvosi Tár 1848. I. kötet 4. sz. 49.
