Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon

hogy 30 betegje közül csak egy hal meg, tiszta hazudtság; hogy, ha Br. nem volt volna, a Val-de Graceban [párizsi kórház - a szerző] sokkal sebesebb és nagyobb léptekkel fogyott volna meg a halandóság... " — és így tovább. 1832- ben Eckstein Frigyes (az Orvosegylet későbbi elnöke és az orvosi kar leendő dé­kánja) közölt hosszabb értekezést a magyarországi váltólázakról. Ebben éppen csak utalt a broussaisizmus magyarországi jelenlétére az 1820-as években: „A lobjárványos [gyulladá­sos] kórállapot előkelöleg uralkodott, uralkodó nemteje [szelleme] alatt Broussais-nak tanitmánya legnagyobb fényére juthata. 1833- ban látott napvilágot egy hosszabb elemzés e gyógyítási irányzatról. Varga János ráckevei orvos korának orvosi rendszereiről írt összefoglalást, ebben szerepel a broussaisizmus. Alapelveinek korrekt ismertetéséből kiderül, hogy jól ismerte ezt a mód­szert, de nem tulajdonított neki számottevő értéket, mint ahogy a többi új rendszernek sem. „Annyira megrendítette Broussais a régibb rendes orvosi rendszert, hogy ennek már Euró­pa egy része, különösen franczia ország, naponként leomlását várta. Csak magában Pá­rizsban s itt is egyedül a kórházakban esztendőnként 5-6 millió nadály alig volt elegendő (...) Az egésséges franczia a helyett, hogy másszor hevülése enyhítésére egy pohár czukros vizet itt, most néhány nadályt rakatott magára. " Paczek József, aki 1840-ben írt összefoglaló tanulmányt az orvostudomány korabeli ál­lapotáról, a broussaisizmusra is kitért néhány pozitív kicsengésű mondatban: „ ...tsudálkozunk gyakran Broussais-nek véres rendszerén a borzadásig, de gondoljuk meg, hogy neki a tüzes francziákkal van ügye, kiknél bár minő betegség könnyen ölt- magéira lobos [gyulladásos] bélyeget.^ % 1842-ben, Rechnitz János doktornak a korabeli orvosi irányzatokról szóló tanulmányá­ban is szerepelt Broussais neve, részletesebb ismertetés nélkül. 59 Utolsó említésével az Orvosi Tár olvasói egy 1843-as, névtelenül megjelentetett rövid értekezésben találkozhat­tak. A címe Esztani vázolata az orvosi rendszerek eredetének, és talán Bugát Pál írta. 60 Broussais-t a bőrrendszer mirigyei és a lobos-ideges betegségek orvosának tartotta. 8. Homeopátia azaz „ hasonszenv " A homeopátiát Samuel Hahnemann (1755-1843) német orvos, kémikus foglalta rendszerbe Organon der rationellen Heilkunde című 1810-es könyvében. A korszak akadémikus orvoslá­sa - az érvágás, hashajtás és hánytatás mellett - elsősorban a betegségek ellenszerét próbálta megtalálni. Ehhez képest teljesen ellenkező utat javasolt a homeopátia: a „similia similibus curantur" (hasonló hasonlót gyógyít) elv 61 alapján olyan gyógyszereket adtak a homeopaták pácienseiknek, amik egy egészséges emberen a leküzdendő betegséghez hasonló tüneteket 55 Uo. 289. 5 " Orvosi Tár 1832. VII. kötet 9. füzet 182. 57 Lásd a 36. lábjegyzetet, 189. 58 Lásd a 27. lábjegyzetet, 59. 59 Lásd a 47. lábjegyzetet, 386. 60 Lásd a 40. lábjegyzetet, 172-174. 61 Ez az elv Hippokratész óta ismert, időről időre teret nyert az orvoslás történetében. Első rendszerbe foglalója I lahnemann, aki embereken végzett gyógyszerkísérletci nyomán a részleteit is kidolgozta, alkalmazhatóvá tette.

Next

/
Thumbnails
Contents