Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon

letesen elemezte Brown gyógyító metódusát, ami az „ingerlő erő'-re és „ingerelhetőség"-VQ épült. „Láttuk, hogy az életnek, az egésségnek és betegségnek egyedül való kútfeje az izgatás (...) A közönséges betegségek két részre oszlanak: felmagasztalt (slhenicus) és lankadt (asthenicus) betegségekre. "

3Ő Ismertetője végén azokat a gyógyszereket ill. fizikai hatásokat tekintette át, amik Brown szerint ezt a két szélsőséges állapotot ellensúlyozni képesek. 1839- ben jelent meg Jankovich Antal udvari orvosnak, a Budapesti Királyi Orvosegyesület későbbi elnökének értekezése arról, mi az oka annak, hogy a „belsőgyakorlati gyógy tudomány" nem fejlődött olyan gyors ütemben az utóbbi négy évtizedben, mint pl. a vegytan, sebészet, élettan. Az okok keresése közben természetesen számba veszi a rivális módszerek hatását, így a brownianizmust is: „A mindenkit elkábító [t.i. gyakran rendeltek a betegeknek ópiumot. A szerző megj.] Brownianismusra következett a mindent higiló Homoeopathia; az a természet gyógyerejét egészen eltagadta, midőn a mostaniak minden gyógyulást csupán a természetnek tulajdonítonak. "

3? Jankovich Antal egy későbbi, 1840-es cikkében is visszatért Brown tanaira. „Brown oily időkben éli, midőn a betegségek úgy nevezett ideges bélyege közönséges [közismert, általánosan elterjedt] volt, mellyel ő mint mulékonyat állandó kórnemtőül [alapvető kórokként] vévén föl, állította a maga thenia és asthenia-jának tanát... " 8 1840- ben Paczek Józsefnek jelent meg összefoglaló tanulmánya kora orvostudományáról, ebben éppen csak megemlítette Brown tanait.'

9 Az 1843-ban Esztani vázolata az orvosi rendszerek eredetének címmel megjelent - ismeretlen szerzőjü - tanulmányban a brownianizmust az „edényrendszer" (vérkeringés) betegségeire adódott megoldásként jellemezték.

40 1845-ben két odavetett megjegyzés árulkodott a brownianizmus magyarországi múltjáról. Az egyik Dr. Elge magnetizmusról (életdelejségről) szóló cikksorozatában szerepelt: A delejezés „az egész gyógyászatot soha sem pótolhatandja" - vagyis soha nem válhat önálló, kizárólagos orvosi rendszerré. - „Nyilván látjuk ezt a Brown rendszere sorsán, melly hasonlag csak a beidegzést folyam plus - és minus-át tekintette. "

4l A másik megjegyzés egy olyan könyv ismertetésében tűnt fel, ami a patikai pénzkiadások csökkentésére tett javaslatot: „Nem czélunk a jelen munka jelentésével a gyógyszertár birtokosok jövedelmeit csökkenteni, kik úgy is a brownianismus arany ideje óta több csapásokat szenvedlek... " [t.i. a brownianizmus hívei ritkán rendeltek patikai orvosságokat a betegeiknek. A szerző] 4. Rasori „ elleninger "-rendszere (rasorizmus) Giovanni R. Rasori (1766-4 837) paviai orvos 1795-ben angliai utazást tett, ekkor ismerkedett meg behatóan Brown gyógyító rendszerével. Itáliába hazatérve a paviai egyetem professzorává és a kórház vezető orvosává nevezték ki, valamint katonaorvosként is tevékeny3ft Orvosi Tár 1833 III. füzei 175. 37 Orvosi Tár 1839. Második félév 2. szám 22. 38 Orvosi Tár 1840. Ötödik félév I. sz. 4. Lásd a 27. lábjegyzetet! 40 Orvosi Tár 1843. IV. kötet 10. sz. 173. 41 Orvosi Tár 1845. VII. kötet 10. sz. 144. 42 Orvosi Tár 1845. VII. kötet 12. sz. 192.