Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon
nem is valósulhatott meg. Ebben az ideális, jövendőbeli rendszerben Dr. Elge reményei szerint majd a magnetizmus zavarbaejtö jelenségei is betölthetik méltó szerepüket: „ ..Jalán ismét jövend olly idő, mellyben (...) az öntudat tiszta világában jognak kibékülni az érzés és hit a legtisztább érlelmességgel, s az emberiség mélyebben fog élni a vallásosságban és erkölcsösségben. Akkor a deléjség is (...) üdvös gyógyszer leend mind a testre mind a lélekre nézve, s a korszellemmel többé nem ellenkező jelenség. " Említette az „ásványi és állati deléjségef egy tekintélyes orvos, Töltényi Szanisz/ó cikke is. Töltényi a bécsi Katonaorvosi Akadémia tanára és sebészorvosa volt. „Hogy ezen befolyások nagy és eredménydús hatásokat idézhetnek elő, afelől kétkedni nem lehet - írja -, de hatásuk köpönyege alatt sok jő elő, mit ámításnak, czélbavett csalásnak nevezhetni." 34 A magnetizmus hatásosságát tehát elismerte, és úgy nyilatkozott, hogy nem szabad tiltani ezt a hasznos gyógyeszközt pusztán azért, mert csalók is használják és mert botrányok vannak körülötte. Ilyen alapon az ipecacuanha vagy az aloe alkalmazását is tiltani lehetne, hiszen nagyobb mennyiségben kárt okozhatnak. Fontosnak tartotta viszont, hogy orvosi gyakorlatot csak képzett orvosok folytathassanak, bármilyen módszerről legyen is szó. 3. Brownianizmus (brownizmus) John B. Brown (1735-1788) skót orvos úgy gondolta, hogy az élettevékenységek alapja az izmok ingerelhetösége, mozgása. Az egészség az ingerek egyensúlyában rejlik. Ha tehát az emberi szervezet túl erősen ingerelt állapotban van (erre utal pl. a bőrkiütés, a tüdőgyulladás, láz, stb.) el kell vonni tőle az ingereket - erre szolgálhat pl. az érvágás, borogatás, hústalan diéta. Ha a betegségek (pl. sápadtság bénulás, fáradtság) ingerszegénységre utalnak, az orvosnak ingererősítő gyógymódokat kell alkalmaznia - pl. masszázst, elektromosságot, ópiumot, kámfort. Brown elsőként 1780-ban, Elementa medicináé c. munkájában adta közre élettani rendszerének és gyógymódjának téziseit. A brownianizmusnak kevés nyoma maradt az Orvosi Tár 1831-től 1848-ig terjedő időszakában. Valószínűleg ebben a korszakban már letűnt ez az irányzat. Magyarországi ismertté válása a századforduló tájára tehető, de akkor sem terjedhetett el annyira a gyakorlatban, mint a mesmerizmus vagy később a homeopátia. Kováts Mihály doktor 1830-ban, a már idézett Antiorganon azaz Orgonarosta című gúnyiratában így ír a „browneság"-ról: „Mióta az orvostudományra adtam magamat, azóta három szakadás támadt a nyavalyatudomctnyban (pathologiában) és a gyógyítástudományban (therapiában). Ezen tévelygések közt első vált a Browneság (Braunianismus), a második a Mesmerség (Mesmerismus), vagy az élőállati mágnesesség (animalis magnetismus); harmadik a most divatjában lévő hasonló-nyavalyásság (homoeopathia). 3 ^ " 1833-ban tényszerűségre törekvő, összegző tanulmány jelent meg Varga János ráckevei orvos tollából. Kora alternatív orvosi módszereit tekintette át, ütköztetve alapelveiket. Rész33 Orvosi Tár 1845. VII. kötet I0.SZ. 144. 34 Orvosi Tár 1845. VIII. kötet 2. sz. 22. ° Lásd a 22. lábjegyzetet. V. lap. A gúnyirat kitűnő paródiája a homeopátia alapmüvének, Hahnemann Organon-jànak. Kováts már 1826-ban megírta ezt a müvét, a kiadását azonban csak 1830-ban határozta cl, miután megjeleni Hahnemann Organonjának magyar fordítása.
