Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon

következő eslvéken újra ismétlettem, valahányszor csak a görcsök beállottak, s mind annyiszor a fentebbi jó foganattal. "

2J A beteg leány állapota ettől kezdve lassan javulni kezdett, végül meggyógyult. 1840-ben dr. Fromhold Károly, a Budapesti Királyi Orvosegylet tagja közölt cikket a „delejfolyammar meggyógyított makacs arcfájdalmakról. Úgy gondolta, hogy a „delejéről" (vis electrico-magnetica) sikerrel lehet majd használni mindenféle idegbántalomban. Arra intette a gyógyítókat, hogy kellő óvatossággal gyakorolják ennek a „nagyvilági ercT-nek, „vis cosmicá"-mk az alkalmazását, „mert hisz ezen kivonatok nélkül ezen hatalmas erővel csak tréfát űznénk, sőt tán a várt süker helyett vagy azonnali vagy későbbre következő károkot okozhatnánk " Szintén 1840-ben jelent meg Paczek József orvos összefoglaló tanulmánya kora orvosi helyzetéről, ebben egy hosszú, kritikus hangvételű mondatot szentelt a mesmerizmusnak: „ ...egyszersmind rémként kezde köpdesni a furcsa Mesmerismus, míg kisült, hogy alapitója — Mesmer - egy ön magát csaló ábrándozó, s csudatételei egy beteg képzelő tehetség szülöttei, s állati magnetismusa ábrándozás." Az 1845-ös évfolyam számaiban a magnetizmus a figyelem középpontjába került. Az „Elge" névvel aláírt cikksorozat gróf Szapáry Ferenc 1845-ben megjelent, „életdelejség" ről szóló összefoglaló müvére

28 reflektált: ,, Vannak idők és korszakok, - írta a szerző a bevezetésben - mellyekben az emberiség fogékonyabba lesz azon titoktellyes befolyások iránt, melyek által a belső élet bűvészete - mágiája — s a szellem gyógyereje a természet fölibe emelkedik... A cikk szerzője arról biztosította olvasóit, hogy nagy várakozással vette kezébe Szapáry könyvét, mert azt remélte, hogy ennek a különleges jelenségnek végre tudományos magyarázatát kapja. Ehelyett azonban csak „haszontalan, alélt, sophisticus sőt öntudatnélküli, semmiből összenőtt, alap és gyámpont nélküli ábrándozásokat" talált. „Egy fontos tctrgyat jelenleg az ész szövetnekével kell fölvilágítani, nem pedig a mysticismus homályos bolygó tüzéveF - fogalmazta meg véleményét Elge, és legfőbb kifogását is leírta a könyv tudományos módszerével kapcsolatban: „Ezen könyvben is azon tévelygés talál helyet, hogy az alapjelenelek törvények gyanánt vétetnek"

30 Részletesen is tárgyalta és kritizálta Szapáry könyvének egyes tételeit, ennek ellenére figyelemre méltónak tartotta a magnetizmus jelenségeit és a bennük rejlő gyógyítási lehetőséget. A deléjség hasznát abban látta, hogy az életet pusztán anyagelvüen vagy pusztán elvontan megközelítő szemléletekkel szemben „ azt ismét bűvészi természetében, mély bensőségében és lelki, testi lényegységében mutatja"/

1 Ezáltal új ösztönzést, új szempontokat adhat mind az élettannak, mind a lélektannak. „ Már derül a gyógyászat azon hajnala, melly mint előpostája egy mindent megvilágító napnak reményi teli, hogy élettani vizsgálatok által (...) egy új megtisztított gyógyászat támadand... " - fogalmazta meg vágyálmát a szerző, ami, tudjuk, nem valósult és 23 Orvosi Tár 1839. Második félév 15. sz. 23 I. 2

" Orvosi Tár 1840. Negyedik félév 10. sz. 152. 27 Orvosi Tár 1840. Ötödik félév 3. sz. 36-37. 2X Szapáry, Franz: Katechismus des Vital-Magnetismus zur leichteren Direction der Laien-Magnetiseurs. Leipzig, Wigand, 1845. 29 Orvosi Tár 1845. VII. kötet 7. sz. 102. 30 Uo. 104. 2,1 Orvosi Tár 1845. VII. kötet 9. sz. 144. 32 Orvosi Tár 1845. VII. kötet 8. sz. 122