Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon
AZ ALTERNATÍV ORVOSLÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON KÖLNÉI LÍVIA „Az orvosi tudománynak a józan ész és edzett tapasztalás kötötte frígyen kívül más úgynevezett rendszere nincsen, nem is lehet... " (Bittner Imre, Arad vármegyei főorvos, 1841) Bevezetés 1824-ben meglepő sorokat olvashattak a Kedveskedő^ című, színvonalasan szórakoztató és ismeretterjesztő folyóirat olvasói: „Büntetés alatt vagyok, még pedig Doktori kezek által, ahonnan bajos az apellatio. " Fiktív irodalmi levél formájában a szerző, akinek személyét csak egy „/?" betű jelzi, korának orvosi visszásságait állítja pellengérre egy beteg szemszögéből. ,,Most vagyok először orvosi kezek között (...) Valójában annyira ment nálam a dolog, hogy ha álmomban látom is Orvosomat, már kilel a hideg. De látni még semmisem; hanem azt az ostobaságot kell elkövetni, hogy tancicsot kérdjen tőlök valaki. Legyen a legkisebb forrósága egy betegnek - ahelyett hogy néki kevés hívesítőt s nyugodalmat adna az orvos felkiált, hogy: a szenvedő teste egy égő kemence, egy Vesuv; s készen áll érvágással, köpöllyel, vérszipóval 3 ; a szegény gyomrot megtömi mindenféle hideg meleg mixtúrákkal: így gyengíti az élet gyökereit, midőn a forróságot akarná gyengíteni. Midőn már ilyen állapotban van az ember, kevés lépés van a sírig - s minden látogatását az Orvosnak egy arannyal fizetni még csekélység (...). Láttam iskolás gyermeket, ki magát betegnek mondotta hogy oda ne mehessen; addig orvosolták hetekről hetekre jó pénzért, hogy köszönet az Orvosnak, a szegény gyermek csak az első nap nem mondott igazat. " A fenti sorok a 19. század eleji emberek gyakori ellenérzését fogalmazták meg az orvostársadalommal, a korabeli gyógyítási módszerekkel szemben. A hivatalosan elismert gyógyító mesterség a 18. században rögzült, és attól kezdve alig változott. Az új természettudományos felfedezések nem gyakoroltak számottevő hatást a gyógyítói gyakorlatra. A hánytatás, hashajtás, véreresztés bevett módszerein kívül a - régebben vagy újonnan felfedezett és előállított - kémiai szerek alkalmazása jellemezte az orvosi gyakorlatot. A Kiadók: Pánczél Dániel és Igaz Sámuel. Megjelent Bécsben, nyomtatta I laykul Antal. 2 1824. december 14. 377-378. Az idézett szövegek eredeti helyesírása eltér a mai helyesírási szabályoktól. ' Mindhárom módszer a vér kieresztését szolgálja, mivel ez volt a korszak legáltalánosabban alkalmazott gyógymódja. A 'vérszipó' a pióca elnevezése.
