Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - PUTNAM, Constance: Reform és innováció: orvosi oktatás a 20. századi USÁ-ban

Carnegie Alapítvány [Carnegie Foundation] megbízásából az USA és Kanada orvosi oktatásának helyzetéről;

1 A "Flexner Jelentés" [Flexner Report] néven elhíresült vádirat olyan hatásos volt, hogy néhány orvosi fakultás egyszerűen bezárta kapuit, mások pedig tudományos alapképzést nyújtó intézményekké alakultak át, kétéves orvosi tanulmányokat felkínálva, de nem biztosítva hallgatóik számára az utolsó kétéves klinikai gyakorlatot. Az Amerikai Orvosi Társaság [American Medical Association (AMA)] az 1904 óta működő Orvosi Oktatási Szövetségen [Council on Medical Education (CME)] keresztül kezdett aktívabb szerepet játszani az orvosi fakultások akkreditációját illetően, követelve, hogy bizonyos standardoknak feleljenek meg az intézmények. Például 1934-ben a CME meg-rendelt egy tanulmányt Herman G. Weiskotten-tő\, amelyet hat évvel később közöltek.

4 Bármennyire is bonyolult ez a történet, mégis fontos adalék ahhoz, hogy megértsük, hogy az orvosi fakultások 1940 után - különösen azt követően, hogy egyre inkább hozzáférhetőek voltak az állami támogatások - miért fordítottak különös gondot saját tevékenységük ellenőrzésére és programjaik finomítására. Az eddigieket a status quo-ra vonatkozó megjegyzésemmel összegezném de azt is alá kell húznom, hogy a jelen tanulmány általános áttekintés, amely széles körű perspektívába helyezi a témát, nem pedig egy részletes elemzés arról, hogy hogyanjutott el az amerikai orvos képzés a mai szintre. Rengeteg nagy terjedelmű tanulmány foglalkozik a részletekkel, így azok, akiket a kérdés további adalékai érdekelnek, számos forrást találhatnak. A legjelentősebb ezek közzül Kenneth Ludmerer: Time to Heal című nagyívü munkája,

5 amely a 20. század eseményeivel kapcsolatos átfogó összegzését adja. Ugyanennek a szerzőnek Learning to Heal, valamint William Rothstein: American Medical Schools and the Practice of Medicine című munkáit jól kiegészíti Paul Starr: Social Transformation of American Medicine és Thomas Neville Bonner összehasonlító elemzése, a XVIII. századtól a II. világháborúig terjedő, a brit, francia, német és amerikai orvosi oktatási reformokról szóló Becoming a Physician című munkája.

6 Itt meg kell elégednünk az innovációk és változások egyszerű összefoglalójával. A hat orvosi fakultás Magánegyetemek Dartmouth Medical School (DMS) Az 1797-ben alapított Dartmouth Orvosi Fakultás [Dartmouth Medical School (DMS)], a negyedik legrégebbi intézmény az Egyesűit Államokban a hasonlóak, és az első a vidéken létesítettek között. Bár a Hanover és Lebanon környéke, New Hampshire-ben, ami otthont ad a mai Dartmouth-FIitchcock Medical Centernek, nem annyira elszigetelt mint amennyire az J Flexner A. Medical Education in the United States and Canada: A Report to the Carnegie Foundation for the Advancement of Teaching. New York: Carnegie Foundation ("or the Advancement of Teaching, 1910, 346. 4 Weiskotten, H.G, - Schwitalla, A.M. - Cutter, W.D. - Anderson, FI. H.: Medical Education in the United States: 1934-1939. Chicago: AMA, 1940, 259. 3 Ludmerer, K. M.: Time to Heal: American Medical Education from the Turn of the Century to the Era of Managed Care. Oxford: Oxford University Press, 1999, 514. 6 Ludmerer, K.M.: Learning to Heal: The Development of American Medical Education. New York, Basic Books. 1985/1996, 346, - Rolhstein, W.O.: American Medical Schools and the Practice of Medicine: A History. New York: Oxford University Press, 1987, 408; - Starr, P.: The Social Transformation of American Medicine. New York: Basic Books. 1982. 514; - Bonner, T.N.: Becoming a Physician: Medical Education in Britain. France, Germany, and the United States, 1750-1945. New York: Oxford University Press, 1995, 412.