Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

ADATTÁR — DOCUMENTS - HAUSEL Sándor: Perliczi János Dániel és Nógrád vármegye

eladásával kívánt alapot teremteni Grassalkovics főispán az építendő új megyeházához: "Illik és szükséges úgyis, hogy a Nemes Vármegyének közepe táján többszöri determinatiok után már egyszer alkalmatos házat építessünk, s kivált rabjainkat provideálhassuk, hogy Gács várában Méltóságos Gróf Forgách Uraknak sokáigh terhekre ne legyünk.„Fundust csinálunk ezen háznak eladásával szükségesebb házunk építéssire..." 4 Perliczi nemcsak mint nagy tudású orvos volt a megye közéletének része, hanem 1741. évi nemesi rangra emelése után annak közigazgatásába is bekapcsolódott mint vármegyei táblabíró. Hazatérve nyugat-európai tanulmányaiból ígéretes életpálya sejlett fel, amely javára lát­szott lenni a hazának és az egyénnek egyaránt. Hiszen sikeres praxist folytatott szülőváros­ában, Késmárkon, ambiciózus munkálkodás jellemezte Selmecbányán a bányászat előmoz­dításában, 26 évesen felkérést kapott Nógrád vármegye főorvosi állására. 5 Két évvel később az országban elsőként összeállította a megye egészségügyi szabályzatát, példamutató helyt­állást mutatott az 1737. és 1741. évi pestisben, 1740-ben az elsők között adott ki három könyvecskét a magyar nyelvű orvosi ismeretterjesztés műfajában, 1741-ben pedig addigi közjó iránti szolgálatáért nemességet nyert, amely a szellemi képességeivel és kezdeménye­zőkészségével kitűnt orvosdoktort társadalmi tekintetben is a kivételezettek közé emelte. Ujabb lépcső felfelé? Paradox, de ettől a momentumtól kezdődnek nehézségei, összeütközései; tudósi, szak­ma-szervezői pályája, nemhogy emelkedni, hanem inkább megtorpanni látszik. Vajon talált­e kárpótlást abban, hogy a privilegizált osztály, a magyar nemesség soraiba tartozhatott? Jól érzékelte, hogy a "feudalizmus korszakában a társadalmi és vagyoni érvényesülésnek ez volt az egyetlen lehetősége" ? Vajon mi ösztönözte a 37 éves Perliczit, a bölcselet és orvostudomány doktorát, a berli­ni akadémia és a Kaiserlich-Leopoldinische Akademie der Naturforscher tagját, hogy a " Magyar Királyság és ezen vármegye kétségtelen és valódi nemeseinek sorába és gyülekeze­tébe" tartozzon? Családi becsvágy? Követni akarta talán kiváló apósát, Moller Károly Ottót, aki 1728­ban nyert nemeslevelet? Apósa széleskörű tudása és országnyi pacientúrája példa lehetett számára. Emellett fontos volt, hogy társadalmi állásában se maradjon el tőle? 7 Talán vallásából eredő hátrányok csökkenését várhatta e változástól? Ennek ellenkezőjé­ről győzhette meg az éppen nemesítése idején kiadott rendelet, amelyben Mária Terézia az 173 I. évi Carolina Resolutio változatlan fenntartásáról intézkedett. Vagy a főorvosi állás és a barokk tudósi polihisztorságon túl közéleti szerepre, más me­gyei hivatalra vágyott? Vallása és megnyilatkozásai alapján mondhatjuk: Perliczi eszköznek tekintette és nem célnak a nemeslevelet. Keserűen kellett azonban tapasztalnia élete rákö­vetkező 36 évében, hogy a reménytelinek vélt eszköz nem segített ambícióinak elérésében, sőt inkább ellenségek szerzését hozta magával. 0 elsősorban tudományos és szakmai elis­merésre vágyott volna. Hol öntudatos, hol rezignált büszkeséggel emlegette, hogy külföldön 4 Niedermann Imre: Nógrádi élet a régi világban. Bp., 1942.38 3 Az egyoldalas, igazi barokk címből csak a lényeget közölve: Schöne, .loh. G.: ...Als der Hoch-Edle. Hochgelehrte und Ilocherfahrene Herr Johann Daniel Perlicius die Retour nacher Ungarn antrat ... Brieg, 1729. fi Ember Győző: A kormányzati szervezet. In: Magyarország története 1686-1790. I. kötet 439. 7 Moller Károly Ottóról Nagy Iván: Magyarország csatádai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, I860. 543-544, Weszprémi I.: id. m. Nr. 59.. Szelestei N.: id. m. 411-412.

Next

/
Thumbnails
Contents