Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS Gábor: Honvéd, valamint császári és királyi egészségügyi intézmények az első világháború idején
Betegszállító vonatok A betegszállító vonatok olyan utazó tábori egészségügyi intézetek voltak, amelyek rendeltetése a könnyű és az olyan súlyos betegek szállítása, akik szállítás közben nem igényeltek feltétlenül kórházszintü ellátást. A 32, e célra berendezett szerelvény felállítása szintén a közös Hadügyminisztérium költségvetéséből történt. A betegszállító vonatokat a kitűzött úticéljuk szerint két csoportra osztották: - azokat a betegszállító szerelvényeket, amelyek a szolgálatképteleneket csupán a harcvonal mögötti egészségügyi intézetekbe továbbították, úgynevezett beteg-tovaszállító vonatoknak nevezték; - azok a szerelvények, amelyek csupán a mindenkori szükséglet szerint alkalomszerűen szállították a szolgálatképteleneket, betegszétosztó vonatok voltak. Külön folyószámos megjelölést csak az állandó betegszállító vonatok kaptak 26 . A betegszétosztó vonatokat szállítmányként, ideiglenes számmal tartották nyilván 27 (vasútvonal száma - rendeltetési hely /rendszerint fedőnév/ - szállítmányszám /folyószám/. A szabványos 50 tengelyes állandó betegszállító vonat 64 fekvő és 300 ülő beteg számára berendezett, összesen 25 kocsiból álló szerelvény volt. A vonat személyzete 1 katonaorvosból (mint parancsnokból), illetve akkora segédszemélyzetből állt, hogy lehetőség szerint 3 betegre jusson egy ápoló. Az állandó betegszállító vonatok csakúgy, mint a kórházvonatok, a közös Hadügyminisztérium rendeletére voltak felszerelhetők, illetve feloszlathatok, valamint szintén a cs. és kir. Központi Szállításvezetőség irányítása alatt működtek. A vasúton mozgó tábori egészségügyi intézetek a világháborúban hihetetlen nagy munkát végeztek. 1915 márciusában 128, míg a háború végén már 151 különféle felszereltségü szerelvény dolgozott 28 , amelyek egyszerre 39.334 férőhellyel rendelkeztek 29 . A legtöbb szerelvény 1917. máj. 14. és jún. 12. között, a 10. isonzói csata idején közlekedett. Napi átlagban 34 vonat szállította a sebesülteket, ez naponta 3600 fő ellátását jelentette' 0 . Az első világháború alatt összesen 7-8 millió sebesültet és beteget szállítottak a harctérről a mögöttes országrészbe. Ilyen nagyságú feladatot természetszerűleg nem lehetett zökkenőmentesen ellátni. A világháború folyamán a rendelkezésre álló szerelvények száma általában megfelelő volt. Ez alól az 1918 nyarán a Piave folyó mellett lezajlott események' 1 jelentettek kivételt" 12 . Általában véve a legtöbb gondot egyrészről a szerelvényeknek a várakozási idő alatti, az állomásokon történő kiszolgálása, másrészről a szerelvények személyzetének a várakozási idő alatti viselkedése okozta. Egy szerelvény fertőtlenítése, takarítása, újbóli feltöltése ugyanis átlagban 48 órát vett igénybe' 3 . Ezt az időt a cs. és kir. 10. hadsereg körzetében közlekedő 27 KAW AOK. San. Chef. Nr. 256/1914. sz. 2297. d. 28 HL HM 23744/cln. 5. - 1918. sz. 2 " U. o. 3(1 KAW Neue Feldakten (a továbbiakban NFA) 628. d. Nr. 14-21/4. 1 Az olasz, harctéren indított utolsó osztrák-magyar hadmüvelet az 1918. június 15-én kezdődött piavei átkelés volt, amely kudarccal és súlyos veszteséggel végződött. 32 HL IIM 23744/eln. 5. - 1918. sz. 33 KAW NFA 215. d. Nr. 14-322/3.
