Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS Gábor: Honvéd, valamint császári és királyi egészségügyi intézmények az első világháború idején
A mozgó tartalékkórházak közigazgatási tekintetben - csakúgy, mint az állandóak önálló intézetek voltak, és a tábori kórházakkal azonos szolgálati hatáskörrel bírtak. Kötelékükbe egy-egy tartalék gyógyszertár is tartozott. A mozgó tartalékkórházak a tábori kórházak befogadóképességével rendelkeztek. A tartalékkórházak telepítését - az állandóval ellentétben - az illető hadsereg parancsnoksága határozta el, illetve ellátását is e parancsnokság végezte. Tábori gyengélkedőházak A tábori gyengélkedők a hadszíntéren vagy annak közelében létesültek, és a könnyű sérültek, illetve betegek ellátására és gyógyulására szolgáltak. Egy tábori gyengélkedő 500 férőhellyel rendelkezett. Felállításuk helyéről az adott hadsereg-parancsnokság rendelkezett. Felállításuk általában vasút- vagy hajóállomások mellett történt, hogy a betegek és sebesültek esetleges hátországba szállítása gyors és biztonságos legyen. A gyengélkedőház parancsnoka egy ezredorvos volt. Betegnyugvó állomások A betegnyugvó állomásokat a sebesült- és betegszállító vasútvonalak mentén létesítették egy főorvos irányítása alatt. A betegnyugvó állomásokat annak a településnek a nevével jelölték, amelynek a vasútállomásán a betegnyugvó működött. Amennyiben egy vasútállomáson több betegnyugvó is tevékenykedett, úgy ezek sorszámmal különültek el egymástól. A nem szállítható súlyos betegek átvételét a tábori kórházakból visszamaradó mozgó tartalékkórházak biztosították. A komolyabb orvosi beavatkozást nem igénylő könnyebben sérültek, illetve betegek számára a tábori kórházban történt ellátásuk utáni időszakra a hadszínhelyeken felállított tábori gyengélkedő házak létesültek. A tábori kórházakból elszállított betegek és sebesültek kerülhettek: - a már béke idején is fennálló katonai egészségügyi intézetekbe; vagy -a hadszíntéren kívül felállított állandó tartalékkórházakba és üdülőházakba kerülhettek. Háború esetén felszerelendő vasúti egészségügyi vonatok Kórházvonatok ]9 A sebesülteket a tábori kórházakból sebesültszállító kocsikon vagy egyéb, e célra rendszeresített jármüveken szállították a hátországba. A betegek és sebesültek hátországba való juttatásának ez időben leggyorsabb módja a vasúti szállítás volt. A betegszállítás e formáját a cs. kir. hadseregben 1859-ben választották először 20 . Az 1870/187l-es porosz - francia háborúban már rendszeresen alkalmazta mindkét fél, ekkor még nem központilag szervezett 19 A kórházvonatok melleit kórházhajók is működtek. Ezek szervezése a kórházvonatok analógiájára történt, így részletesebb ismertetésükre most nem térek ki. 20 Myrdacz, P.: Handbuch fürt u. k. Militärärtzle. Wien.. 1898, S. 230.
