Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS Gábor: Honvéd, valamint császári és királyi egészségügyi intézmények az első világháború idején
- a sebesültek és betegek mielőbbi orvosi ellátása, állapotuk stabilizálása, szükséges ápolása, elszállításuk a hátországban lévő gyógyintézetekbe, ahol alapos orvosi segélyben és kórházi ellátásban részesülhettek; - a sebesültek és betegek a hadszíntéren kívül a hátországban nagy területen való szétosztása, így akarták elkerülni a különféle járványok fellépését. Hadosztály-egészségügyi intézetek Minden hadosztály mozgósításkor egy hadosztály egészségügyi intézetet is felállított, amely a már említett segélyhelyből, kötözőhelyböl és mozgó ápoldából állt. A hadosztály egészségügyi intézeteket az illető hadosztály folyószámával jelölték (pl. m. kir. 20. honv. gyaloghadosztály egészségügyi intézete). A hadosztály egészségügyi intézetek közvetlenül a hadosztály-parancsnokságok alárendeltségében dolgoztak. Az egészségügyi szolgálatot a hadosztály orvosfőnöke felügyelte. Az egészségügyi intézet irányítását egy ezredorvos végezte. Minden intézet kötelékében működött egy tábori betegszállító oszlop is, amely egy főorvos vezetése alatt állt. Tábori kórházak A tábori kórházak általában mozgó intézetekként tevékenykedtek. A tábori kórházak követték a hadsereg mozgását, és csak szükség esetén, a harcvonal mögött 10-15 km-re települtek, az erre megfelelő épületekben. Kötelékükbe tartozott egy tábori egészségügyi osztag és egy tábori gyógyszertár is. A kórházat külön erre a célra tervezett országos jármüvek szállították. Felállítása több órát vett igénybe. Egy tábori kórház 600 beteg egyidejű fogadására volt képes. A tábori kórházak korszerűsítése már 1916 augusztusában napirendre került. Az elképzelés egy egységesített, azonos felszereléssel rendelkező, könnyen mozgatható és összeállítható tábori kórház modelljét vázolta fel, amely módosítás nélkül az összes fegyvernemnél használható volt. A tervezési feladatot a bécsi 2. számú helyőrségi kórház kapta. Az előkészítés 1917. február 28-án indult, ezt egy orvosokból és hadbiztosokból álló bizottság segítette. A tervezés két hónapot vett igénybe. A bizottság ápr. 30-án kelt jelentése alapján sikerült egy olyan könnyen mozgó, sátrakban elhelyezett, önálló tábori kórházat létrehozni, amely közvetlenül a frontvonal mögött képes volt akár nagyobb műtétek elvégzésére is, és egyben járványkórházként is működhetett. A kórház 150-200 beteg elhelyezését biztosította. Hadosztályonként öt kórház felállítását tervezték. Végül azonban csupán ez az egy kórház készült el.' 8 Tártai ékkor házak A tartalékkórházak a hadsereget követő tábori kórházak felváltására a hadszíntéren szerveződtek. A háború folyamán két típusa létezett. Az állandó tartalékkórházakat a hadszíntéren kívül állították fel. Jogállásuk a helyőrségi kórházakéval volt azonos. IS KAW KM Nr. 12-3/20-13 Abt. 14 - 1917 es KAW KM Nr. 12-3/20-15 Abt. 14.- 1917.
