Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS Gábor: Honvéd, valamint császári és királyi egészségügyi intézmények az első világháború idején
Gyengéik ecloh áz ak Minden olyan állomáson, ahol a helyőrség létszáma 300-500 fő között volt, gyengélkedőházak működhettek. A gyengélkedöházak a rövid lefolyású betegségekben szenvedők részére szolgáltak. A gyengélkedőházak felállítását az ezzel megbízott csapattest végezte, amely a személyzetet is biztosította. Gyengélkedőházak létesülhettek pl. járványok felléptekor, haderő-összpontosításkor vagy egyéb különleges alkalmakkor is. A gyengéikedőház felállítása az illető honvédkerületi parancsnokság javaslata alapján miniszteri rendelettel történt. A gyengélkedőház parancsnoka az. adott csapattest orvosfőnöke volt. A gyengélkedőház a csapattest alosztályaként működött. Megnevezésük ugyancsak állomáshelyük feltüntetésével történt (pl. m. kir. körmendi gyengélkedőház). Télbori egészségügyi intézetek A tábori egészségügyi szolgálat szerepe és tevékenysége A tábori egészségügyi intézetek mozgósítás esetén álltak fel. Feladatuk az első orvosi ellátáson keresztül az elsősegélynyújtástól a kórházszintü ellátásig terjedt. A tábori egészségügyi intézetek telepítése kapcsán elsődlegesen nem az intézetek közti távolság, hanem a köztük lévő szállítási időtartam volt a meghatározó tényező. A tábori egészségügyi intézetek elhelyezése ezért a szállítóeszközöktől lugg(ött). A tábori egészségügyi szolgálat sikere a sebesültszállítás módjára, gyorsaságára, illetve a szállítóeszközök gyorsaságára épült. A Monarchia első világháborús lóvontatású sebesültszállító eszköze nehezen mozgatható, 966 kg tömegű zárt kocsi volt 15 . A sebesültszállító jármű csapatpróbája 1914 januárjában kezdődött a klosterneuburgi vonatszertárban. Tervezője Franz Wimmer százados, gyártója a Bécs melletti Floridsdorfban működő Lohner Kocsigyár volt. Az első tereppróbák során a jármű gyengének bizonyult, különösen a tengelye és rugói. A megerősítés után viszont két ló számára már nehézzé vált. A kocsi 2 fekvő és egy ülő beteg, vagy 4 ülő beteg részére biztosított elegendő helyet 16 . Ezek mellett az úgynevezett országos jármüveket (parasztszekerek), valamint az e célra, főként a Laurin & Clement cég által fejlesztett tehergépkocsikat használták 17 . A járműből a cs. és kir. Hadügyminisztérium 1914. decemberében vásárolta az első nagyobb tételt (1 1/30 HP típus), amely 50 autót számlált. A jármű 4 súlyos sérült vagy 2 súlyos és 3-4 könnyű sérült számára készült. A későbbiekben Puch, Fiat és Studebacker típusokat is beszereztek. Az akkori szállítóeszközök lassúsága miatt, amelyhez hozzájárultak még az akkori rossz útviszonyok is, az egészségügyi intézetek a harcvonalhoz közel települtek. Háborúban az egészségügyi szolgálat az alábbiak szerint szerveződött. 15 Ezt megerősítették már a háború során megjelenő tapasztalatok és jelentések. A haditapasztalatok alapján a betegszállító kocsik túl nehezek és nagyok voltak, ezért a harctéren rossz útviszonyok közt használhatatlanná váltak. KAW AOK Sanitätschef Nr. 16057 - 1916 2299. d. KAW Kriegsministerium (a továbbiakban KM) Nr. 52- 2/2 - Abteilung (a továbbiakban Abt.) 14. - 1914. 17 KAW KM Nr. 52-9Abt. 14.-1914.
