Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS Gábor: Honvéd, valamint császári és királyi egészségügyi intézmények az első világháború idején

HONVÉD, VALAMINT CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN

1 KISS GÁBOR Az 1868. évi LX. törvény nyomán fejlődésnek induló m. kir. honvédség egészségügyi intézményi rendszerének létrehozását - a világ összes fegyveres erejéhez hasonlóan - a honvédség kötelékébe tartozók hadképességének megállapítása, fenntartása és helyreállítása indokolta. A hadképesség megállapítása vagy szükség esetén felülvizsgálata a sorozó- és felülvizsgáló bizottságok hatáskörébe tartozott, munkájukban a honvéd orvosi tisztikar is képviseltette magát. A hadképesség fenntartása megfelelő szervezéssel, élelmezéssel, ruháztatással az elöljárók feladata volt, amiben az egészségügyi szolgálat tanácsadó szerepet játszott, mint ahogy a hadképesség helyreállítása is, ami a betegek gyógykezelését, a szolgálatképesség mielőbbi visszanyerését jelentette. Az intézményhálózat háborúban mindezek mellett a sebesülteknek és a betegeknek a harctérről való visszaszállítását és az ez idő alatti ellátását is elvégezte. Az 1914. júl. 28-án elrendelt általános mozgósításkor az egészségügyi szolgálat első feladata a behívott állomány beosztás előtti alkalmasságának megállapítása volt. így a felvonuló alakulatok elvileg csak olyan állománnyal indulhattak útba, amely a hadjárat fáradalmait egészségileg is képes volt elviselni. A katonai- és frontszolgálatra alkalmatlanokat elbocsátották, illetve hátországi alakulatokhoz osztották be. Az egészségileg időlegesen alkalmatlanokat (betegeket) rendszerint gyógyintézetekbe utalták, amelyeket a mozgósítás alkalmával a mozgósítási terveknek megfelelően már kibővítettek. A felvonulás közben megbetegedettek, akiknek a felgyógyulása várhatóan hosszabb időt vett igénybe, a menetvonalak mentén felállított gyógyintézetekbe kerültek. A felvonulási körletben az egészségügyi ellenőrzés legszigorúbb végrehajtása volt a feltétele a különféle járványos megbetegedések leküzdésének. Különös gondot fordítottak a nemi" és tüdőbetegek" kiszűrésére. Minden, a felvonulási körletben táborozó alakulat egy gyengélkedő szoba számára alkalmas helyiséget volt köteles berendezni a rövid lefolyású betegségekben szenvedők részére. A súlyosabb betegeket a hadosztály egészségügyi intézetének beteggyűjtőjébe szállították. Azokat a betegeket, akiknek a felgyógyulása különleges ápolást, illetve várhatóan hosszabb időt vett igénybe, átadták a felvonulási körletben már A tanulmány létrejöttét a bécsi Collegium I Iungarcum támogatta. 2 A nemi betegségek elterjedését akadályozandó a felvonulási útvonalakon, valamint a hadtápkörletekben számos felvilágosító állomást állítottak fel, amelyekhez egyes esetekben tábori bordély üzemeltetése is társult. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban HI.) I lonvédelmi Minisztérium (a továbbiakban HM) 11653/eIn. 5. - 1916. sz. 3 HL HM 10307/eln. 5. - 1916. sz.