Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS Gábor: Honvéd, valamint császári és királyi egészségügyi intézmények az első világháború idején

békében is működő állandó egészségügyi intézeteknek. A hadmüveletek megkezdése előtt az alakulatok gyengélkedő szobáit felszámolták, és az ott lévő menetképtelen betegeket a beteggyüjtőknek adták át. Háború esetén az egészségügyi intézmények csakúgy, mint a háborús cselekmények, három dimenzióban mozogtak: a hadműveleti területen, az ellátási körzetben és a átországban. Az intézményrendszer is a háborús cselekmények hármas tagolására épült rá

4

. A hadműveleti területen a sebesültek ellátása és szállíthatóvá tétele a segélyhelyek feladata volt. A szállítható állapotba került, központi helyen összegyűjtött sebesültek közül a súlyos állapotban lévőket a hadsereg ellátási körzetéből a hátországba szállították. Ennek oka elsősorban a betegek létszámának csökkentése, járványok kialakulásának elkerülése volt, másodsorban a hátországi „békebeli" egészségügyi intézményekben a gyógyulás eszközei és viszonyai megfelelőbbek voltak

3

. Tehát a megbetegedett, illetve megsebesült tisztek és honvédek ápolására a m. kir. honvédség - csakúgy, mint a közös haderő - egészségügyi intézeteket tartott fenn

6

. Az egészségügyi intézeteknek alapvetően két fő válfaja működött: - állandó egészségügyi intézetek; - tábori egészségügyi intézetek. Állandó egészségügyi intézetek A helyőrségi kórházak és fiókjaik, a csapatkórházak, a honvédkórházak, valamint a gyengélkedőházak együttesen az állandó egészségügyi intézetek körét alkották. Helyőrségi kórházak Nagyobb helyőrségekben a betegápolásra, valamint az egészségügyi segédszemélyzet kiképzésére helyőrségi kórházakat állítottak fel. A cs. és kir. haderő a Monarchia területén 1870-ben 32, 1900-ban 26, majd 1914-ben már 27 helyőrségi kórházat működtetett

7

. A helyőrségi kórházakat először csak települési helyük nevével, 1870-től pedig arab folyószámokkal és települési helyük nevével jelölték. A m. kir. honvédség csupán egy helyőrségi kórházat működtetett M. kir. budapesti 1. sz. helyőrségi kórház elnevezéssel*. A kórházat 1898-ban adták át a Gyáli út 17. szám alatt

9

. 4 Hrack, .1. Sanitätsdienst der ersten Linie im Zukunftskriege. In österreichische Militärische Zeitschrift 1899, Bd. 3, S. 56. 3 Ezt a szakirodalom ún. osztrák rendszernek hívja. Ezen kívül létezik az amerikai rendszer, amelyben a sebesülteket a hadműveleti területről egyenesen a hátországba szállítják, valamint a német rendszer, amely szükség szerint mindkét eljárást alkalmazza. 6 Szervi határozványok a magyar királyi honvéd egészségügyi intézetek számára. 1898. évi 53. sz. Rendeleti Közlöny (a továbbiakban RK) 7346/eln. sz. rendelet. 7 Ezek az alábbi városokban működtek felállításuk sorrendjében: Bécs, Przemysl, Linz, Brünn, Olmütz, Graz, Laibach, Trieszt, Innsbruck, Prága, Josefstadt, Theresienstadt, Lemberg, Krakkó, Budapest, Komárom, Pozsony, Kassa, Temesvár, Nagyszeben, Zágráb. Raguza. Szarajevó és Mostar. 8 Felállításáról az. 1898. évi 59. sz. RK 7827l/V. sz. rendelet intézkedett. y A kórház az első világháború kitöréséig tartó tevékenységét összegzi A magyar királyi budapesti honvéd helyőrségi kórház házirendje. Budapest, 1914., M. kir. I. honvéd kerület nyomdája. 62 o.